Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. nov. 19. kolosvári országgyűlés

1571. NOV. 19 DEC/5. 1. 417 kegyeletük jeléül szigorú büntetést szabtak arra, kik az elhunyt fejedelem koporsóját szidalmakkal illetik. A gyűlés decz. 1-én oszlott el. Csáky és Hagymási az ellenök hozott vád súlyát érezve boszusau távoztak Ivolosvárról s Monorára mentek, hol Békes­sel, ki már akkorra kigyógyult lábfájásából, találkoztak. Iuuen a három testamentomos úr decz. 11-éről együttes felterjesz­tést tett Maximiliánhoz, panaszkodva a történteken. Boszu­jokban azzal fenyegették Báthoryt, hogy a speieri pontokat a nemsokára tartandó pozsonyi országgyűlésen fogják ratificál­tatni : de Báthory a szerződés kiadását követelte, mondván, hogy a ratificálásról ő fog gondoskodni. Kiadják-e hát neki ? kérdék a császártól. Aztán keservesen panaszkodtak a Huszt és Csáky megszámoltatási ügyében hozott végzés ellen : ez a nép rettenetesen idegen felségedtől s ezt még jobban is kimu­tatta volna, mint a hozott törvényekkel tette, ha bizonyos okok nem tartják vissza. Ebből Ítéljen felséged, ha vájjon Huszt a vajda kezén biztosabb-e vagy a miénken ? 2) Maximilián válaszában nem tartá időszerűnek a speieri pontok kihirdeté­sét. Maradjon a szerződés nálatok — irá — valamint Huszt birtoka is maradjon kezeteken. 3) Báthory is tett felterjesztést Maximiliánhoz a gyűlés folyamáról s hozzá csatolta az articulusokat. Maximilián nem késett válaszával, mely a tudomásúl vétel egy neme volt, azon­ban több pontjában annak enyhítését s módosítását sürgette. Mindenekelőtt figyelmeztette, hogy túlságos adakozáshoz ne szoktassa a törököt, mert ezek az önkénytes adományt is rög­tön rendes adóvá változtatják. Csáky megszámoltatását egye­nesen mellőztetni kívánta : ez az ország jövedelmeit az ő ér­dekei védelmére költötte, s ha a számadás nyilvánosan tárgyal­tatnék az országgyűlésen, lehetleu, hogy a török meg ne tudná. Huszt ügyében is ragaszkodik korábbi elhatározásához : csen­desítse ő le a rendeket, s épen ezért nem is tartja szükséges­Lásd Törvényekés Irományok XIV- és XVI-ik sz. Ezen kivűl v. ü. Báthory Istvánnak Maximiliánhoz irott levelével Szalay a Magyar Történelemhez : I. k. 25 — 29. 11. 2) L. Törvények és Irományok XV-ik sz 3) Közölte egész terjedelmében Bethlen Parkas II-ik k. 252-ik I. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. 11 27

Next

/
Thumbnails
Contents