Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. aug. 18. gyula-fehérvári országgyűlés

az összes szerelvények jegyzéke egyúttal Maximiliánnak is megküldetett. *) Csak egy vár képezett kivételt : Huszt. E várat János Zsigmond végrendeletében 30,000 forint összegben, egész uradalmával, sóbányáival a bárom testamentomos úrnak : Csákynak, Hagymásynak, Békesnek hagyományozta. Midőn a testamentomos urak az elhúnyt fejedelem végrendelkezéseit végrehajtották, e várat nem adák ki kezükből az országnak az átírási összeg fejében, azon ürügy alatt, hogy bevárják Maximiliánnak e tárgyban tett felterjesztésükre parancsait. 2) Ily módon Báthory, a jogszerinti uralkodó mellett, egy másik titkos hatalom is létezett Erdélyben, főkint a részekben: a testamentomos uraké, mely az egyik legfontosabb koronauradalmat kezén tartván, hatalommal bírt ellene nehézségeket támasztani, uralmát korlátozni, tekintélyét aláásni. S Maximilián belátván, hogy e fontos végvár és roppant területének a fejedelmi hatalom hatásköréből kivétele s Báthory versenytársainak kezén hagyása, mily nagy súlyt és erőt ad neki Báthory ellenében, s mennyire képessé teszi őt a fejedelmet az övéivel ellentétes érdekeiben ellensúlyozni — oda döntötte el a kérdést, hogy maradjon a vár és uradalom a testamentomos urak, mint törvényes hagyományosok kezén : nem gondolva meg, hogy Báthoryra nézve ő egy teljesen tarthatatlan állapotot készít. így állottak a viszonyok, midőn aug. közepén a szultán fényes követsége Erdélybe érkezett az athaméval és ajándékokkal. Annak élén Mehemet aga állott a sahingczi pasa (főmadarászmester) 150 személyből álló kísérettel, mely 36 te>) L. Törvények és Irományok. VIII-ik sz. 2) A es. k. titkos levéltárban meg van a testamentomos urak Fehérvár 1571. jun. 8-án irott kérelme Maximiliánhoz: melyben felszámlálják, hogy János Zs. hűséges szolgálataikért »nobis tribus arcem suam Hwzt una cum pertinentijs et camera salium in florenis triginta millibus ut vei a morte clementie et fauoris sui erga nos optate recordaremur neque tot et tani graves tamque difficiles labores nostri lionesto atque digno respectu priuarentur« a fennirt összegben nekik hagyományozta. Erről értesitik ő felségét.