Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. maj. 23. gyula-fehérvári országgyűlés

törökök minden gyanakodása eloszlattassék, hogy az ország egész kormányzása s minden jövedelem kezelése, valamint a fiscusra szállaudók adományozásának joga s a törvénykezés egészen bízassanak rá. Itt a portai adó fizetésének ideje s a kincstárban egyetlen árva fillér sincs. Gondolja meg Maximilián, bogy alig nebány ember van, ki bozzá bittel köteles — az ország legnagyobb része mit se tud az egész dologról s az ellenkezés nagy veszélyt bozbatna az országra. Aztán kéri, bogy czímébe »Magyarország részeinek helytartója« tétessék be : nehogy ellenkező esetben a török ürügyet merítsen a részek elfoglalásához. De az ő visszás helyzetének nincs praeguansabb kifejezése, mint a székelyek s a Kendy árvák ügye. Neki megkellett esküdni rá, hogy János Zsigmondnak minden adományozását, minden uralkodási tényét tiszteletben tartandja. S mi folyik ebből ? A székelyeket Zay Ferencz kassai kapitány és Balassa Menyhért ő felsége pártjára vonták. Az ennek érdekében kiütött lázadás következménye lőn, hogy ez a nemzet ő felsége hűségében minden jogát elveszté, s egy csomó falu idegen uraknak adományoztatott. Már most ő felsége megerősíté ezen donatiókat is s ő is hittel köteles azok megtartására. De a székelyek orvoslást követelnek, s ő azt a közelebbi országgyűlésre, halasztá. Ezzel analog a Kendy-árvák dolga is : kik azt kérik, hogy vagy még vissza nem adott jószágaik birtokaikba bocsáttassanak, vagy ha ez nem volna lehető, törvényesen ítéltessenek el. S a mint e jelentésével követét utuak indítá, hozzá fogott a portai ügy elintézéséhez. Ez annyiból állott, hogy Áruhat csauszt valami úton adományokkal, ígérettel kibeszélje Fehérvárról s hazatérésre bírja. A végválasz az országgyűlés által máj. 31-ére volt ígérve — s csakugyan ez nap, a rendek és Báthory kézhez adták neki a feleleteket az általa hozott szultáni fermánokra.

2) »Hatalmasságod kegyelmes engedelme szerint, — mondá ez utóbbi — az ország egy akaratLásd Végzések és Irományok Y-ik sz. 2) A főkormányszék levéltárában levő példány után kiadta Nagy János vBékes Gáspár«-jábau.