Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. maj. 23. gyula-fehérvári országgyűlés

öltözve, utánok a nemesek és közrend, azután a különböző felekezetű papok. Utánok bat, fekete bársonyba öltözött pompás lovat vezettek: melyeknek csak szemeik látszottak ki. Ezt egy fekete barczos követte rozsdás fegyverrel, sisakkal s felfordított paizszsal kezében — jeléül, bogy a család utolsó sarját viszik. Utánok jöttek a dobosok és trombitások, azután a koporsót bozták, közvetlen utána a »helytartó« Báthory Kristóf lépdelt, utána a harczosok, nők és a többi népség kisérte a tetemeket Sz. Mihály egyházába. x) III. A temetés napján szüneteltek a pártok. E szélcsendet ismét felhasználta Hagymási Kristóf Maximilián érdekeit a rendek közt előmozdítni. Annak útját akarta egyengetni, hogy a megválasztandó vajda Maximiliánnak a hűség esküjét az ország színe előtt tegye le, azaz a speieri pontok alapjára álljon. Felkeresett többeket, kikről tudta, hogy befolyással bírnak az országgyűlésen, fel legkivált Csáky korlátnokot, E férfiú nehéz szívvel vette, hogy a császár nem őt, hanem Hagymásit bízta meg ügyei vezetésével s nem érzett hajlamot másodrangú szerepben s ily kényes ügyben közvetítőül lépni fel. Egész igyekezetét arra fordította, hogy meggyőzze Hagymásit, hogy a mit János Zs. életében nem mert megkisérleni — a speieri pontok kihirdetését — azt most se próbálhatják meg, s hogy az egész dolog a német udvar hallgatása miatt jutott e kétes és bizonytalan helyzetbe. Hagymási Csákyt nem győzte meg — s bizonynyal senkit sem azok közül, kikkel beszélgetett, de mégis találkozott egy csomó ember, kik elszánták magukat, hogy próbát tesznek a dolgot a gyűlés elé vinni: hátha sikerülne vagy a fejdelemválasztás elhalasztását vagy az eskü nyilvános letételét keresztül vinni. Máj. 24-én megnyílt a választó országgyűlés. Sokan jelentek meg: de egy pár ismeretes öreg practikusnak távolléte ') Miles i. h. 139-:k 1.