Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. maj. 1. gyula-fehérvári országgyűlés

értelmében állíttassék vajda az ország élére — olyan formailag, mint a separatio előtt volt, vagy Ferdinánd alatt a szász-sebesi egyesség alapján történt. Mire Békés e pontokkal Fehérvárra érkezett, már megtörtént a fehérvári részgyűlés (apr. 1.), már együtt volt a tordai tábor. O april 10-ike körűi érkezett meg Fehérvárra számolni eljárása eredményéről, megkisérteni a Maximilián által rábizottakban eljárni s pártot teremteni magának : helyesebben pártját szervezni. A testamentumos urak nagy hirtelen egy kisebbszerű részgyűlést hívtak össze, meghallgatni a Maximilián izenetét. Békés azt kívánta, hogy a várak tüstént bocsáttassanak a Maximilián kezébe s beadta a Maximilián levelét a rendekhez, melyben ez a vajda kinevezését magának akarta fentartani.-) A dolog eleinte csak bizalmasan kisebb körben tárgyaltatott : de íme apr. 27-én megérkezett Amhát hogy Békés elutazott. Az »istius provinciáé pacatum et tranquillum statum« alatt a vajdaság kérdésének a speieri pontok szerint leendő eldöntését érti. Hogy megbízatásával le kellett utaznia, az is mutatja, hogy ő írja Békésről : »ad te et reliquos omnes fideles nostx-os Transsylvanos, cum celeritate remittere.« *) Yolt-e Békés Fehérvárit a választás előtt ? Történetíróink e dolgot kétfélekép adják elő ; mi erdélyiek támaszkodva Bethleni-e (II. 225., 226.) a Kulcsár-féle Krónikára (33. 1.) Hagymásira, ki azt mondja Békésről maj. 27-én »most is fut, fárad ott künn« azt mondtuk n e m. A magyarországiak támaszkodva Forgácsra, azt mondták igen. De bármily különösen hangzik, mind mi, mind a magyarországiak félreértettük Forgácsot, mert az april végén tartott értekezletről nem bírtunk tudomással. Pedig a mit Forgács mond, az összeegyeztethető a többi leírásokkal. A mit ő »Ubi comitium inceptum est« szavaktól elkezdve beszél, az egy hónap alatt történt. Némely dolgokra nézve bizonyos, hogy összezavarta a két gyűlést, még bizonyosabb, hogy erős túlzással színez s Bék' s iránt a legnagyobb mértékben igaztalan ; de hogy Békés nem mindig Magj'arországból nézte a dolgok folyamát, az világos. A nagyszebeni jegyzőkönyv (a. a. 1571.) egy adata világosítja fel a dolgot : 1571. apr. 13-án — mondja a jk. — a szebeni polgármester s Miles Lukács Fehérvárra küldettek Szebenből megtudni, hogy Békés Gáspár Bécsből minő követséggel tért haza. 2) A testamentomos urak mai. 28-iki levele »pro postrema instructione et mandato Mattis vestre«-ben írja ennek részéről a választás megengedését. Tehát a »prior« nem engedte meg. Ha a dolog így nem állana - miért kellett Báthorynak a »Végzések és Irományok I. sz.« alatti okmányban foglaltató tervezetet készítni ?