Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1557. maj. 1. thordai országgyűlés

döttei főúrakkal és előkelőkkel,« a belzavarok lecsendesitésén munkálandók. A királynét három csausz kisérte Tkordára. A szultán Várad tartományát követelte Feketetóig s Gyula ostromát, egészen magára vette. »Ki az aBebek, kérdék a csauszok a gyűlésen, ki oly emelt fővel jött a portára ? Ugy látszik — folytaták — eszps, meglett ember, egészen alkalmatos a kormányzóságra.« Erre Kendy kelt fel: »ez a Bebek — mondá — áruló, mindig is az volt, néhányszor elárulta János királyt, nemrég elárulta a római császárt s most el akarja árulni a hatalmas császárt.« De a porta aligha komolyan gondolt Bebekre: azonban e kijelentés is elég volt alegteljesb egyetértést hozni létre. A királyné teljhatalommal ruháztatott fel Bebek ellen, »ki üres előterjesztéseivel s hitegetéseivel a hatalmas császártól a királyné s fia méltósága, a régi törvények és szokás ellenére Erdély és Magyarország kormányzóságát elnyerte.« Azon hanyagok pedig, kik a királyné parancsa ellenére a határszéleket nem torlaszolák el, meg fognak büntettetni. A portára a királyné s az ország követeket küldenek. Nagyobb vitára adott alkalmat a csauszok azon kijelen tése, hogy Gyulát a szultán fogja ostromolni. Ez annyit tett hogy a porta Gyulát magának akarja elfoglalni. Elhatározák tehát, hogy ezt meg kell előzni: vezessen Yarkocs Tamás, ki váradi kapitánynyá neveztetett ki, ellene serget. A királyné ezen kívül Munkács és Ungvár ellen is kért csapatokat '• de minthogy a rendek a moldvai vajda, s a nála tartózkodó Bebek támadásától féltek, ugy hitték, hogy itt elég lesz magyarországi csapatokkal folytatni a hadat s jobbnak látták, hogy az ország sergei az ország védelmére benn maradjanak. De hogy a hadat mindenfelé kellő erélylyel folytathassák, igen jelentékeny adót vetettek ki: az erdélyi portákra portánként 99 dénárt , ennek megfelelő összeget a szászokra 2) s ugyanannyit a székelyekre. Egyszersmind Fogaras ') Lásd : Végzések és irományok Y-ik szám. 2) A szász universitás jegyzökönyvében a. a. 1557. olvassuk : »in congregatione per S. Keginalem Majestatem ad oppidum Thordensem primo die Junij convocata imposita est super universitatem D. Saxonum 2*