Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

8. fejezet: 1559-1564 - 1564. jun. 4. tordai országgyűlés

A választott király ez idétt ünnepelte születés napját.

1) A rendek, hogy e nap örömét egy kegyeletes ténynyel üljék meg, urok kegyelmes szívéhez méltó határozatot hoztak, mely a földnép sorsának enyhítését ezélozta. A szökött jobbágyok ügyében kelt szigorú törvényeket enyhitendők, kimondák, hogy azon jobbágyok, kik az 1556-iki kolosvári országgyűlés előtt hagyták el földesurukat, nem kényszeríthetők a visszatérésre. Mint tudva van, a visszaszolgáltatási határév ezelőtt János király halálának éve volt. A királyi uradalmak, Grörgény és Déva kivételével, törvénykezési tekintetben a megyékkel egyenlőkké tétettek. A magyarországi törvényszék terminusa áttétetett Máiknaptól Lueza napig. Végűi szabályozták a két protestáns felekezet vallásügyi kérdését. Minthogy azok kiegyezéséről többé szó sem lehetett, elhatároztatott, hogy mind a lutheránusok, mind a kálvinisták teljes vallásszabadságot élvezzenek, ugy azonban, hogy egyik felekezet papja se erőszakolhassa hitét egyházközönségére, ha az vele ellenkező értelmet vall, s mindenik saját hitén levő papot tarthasson. S ezzel a vallásszabadság a 3 felekezetre ki volt mondva.

2) Ez országgyűléshez a háromszéki székelyek kérvényt nyújtottak be sérelmeik ügyében, panaszkodva, hogy ezeket a főurak nem engedik a felséghez jutni. A gyűlésnek juu. 5-én történt eloszlása után néhány héttel jul. 5-én kiadta János Zsigmond válaszát: mely e sérelmek orvoslását ezélozta. Nem sokkal utóbb jul. 25-én meghalt I. Ferdinánd is; s ez esemény, minthogy az ő személyes befolyása tartotta viszsza eddigelé a háborút, nagy mértékben befolyt a dolgok új fordulatára. 0 Mindszenti jul. 7-re teszi. 2) L. Törvények és Irományok XIY. 3) L. Szabó K. Székely Okmánytár II. k. 176-ik 1.