Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)
8. fejezet: 1559-1564 - 1563. jun. 6. tordai országgyűlés
frigyet akar kötni Ferdinánddal. Nem titkolta el az alapot is, melyre e békét fektetni akarja, s mely már anyja uralkodása utolsó idejében csaknem a megérés stádiumáig jutott: rokoni kötelékbe akar lépni Ferdinánddal az 1559-ben tervezett házasság megvalósítása által. A rendek határozottan és feltétlenül e terv mellett nyilatkoztak. Isten intését látják e dologban, ki mindent bölcsességgel és kegyelemmel igazgat, ki ö felsége elméjét megmaradásuk ily fontos és nagy kérdésében ekkép felvilágosította. Maguk és ő felsége megmaradását csak ebben látják, s sokat is tanakodtak e dolog fölött. Ez volt czéljok, midőn vérük és vagyonuk koczkára tevésével távoli országból hazahozták, hogy árnyékában nyugodtan megmaradhassanak. Kérik is ő felségét, ne álljon el e szent czéljától, hanem az által kit alattvalói közöl legalkalmasabbnak talál, siessen azt végrehajtani, mert e fontos ügy nem tűr halasztást. Az idő miként a lefolyt viz nem tér vissza, a halál az uralkodókkal is közös; s annyival inkább siessen nehogy őfelsége hívei azon árvaságra jussanak, hogy ő felsége kimúlván, fejedelem nélkül maradjanak, 1) E czélból hajlandók még annál is nagyobb terhet elvállalni» mint a mit megbírnak. A követ megválasztását egészen ő felségére bízzák: annyit a hányat akar s kiket alkalmasoknak tart, jelöljen ki. O felsége lássa el őket utasítással s annyi költséggel, hogy ha kell, még egy félévnél tovább is elmaradhassanak, addig tudniillik, a mig ezen ügy óhajtott megoldást fog nyerni. Ez ügy tetemesb költségeket igényelvén, a rendek jelentékenyen, egyszerre 60 százalékkal emelték fel az adót. De a régi erdélyi szokást, hogy a portai adó egy forintig nem hághat fel, Erdélyre nézve nem mellőzhetvén három rovatot állítottak fel: a török adóra portánkint 99 dénárt, a hadak tartására — addig, mig ő felsége a nyugalom meg nem zavarásáról biztos ') Ha Báthory már megkapta volna akkora tagadó választ, mint ezt Pray fönidézett hibás keletű leveléből történetíróink kiolvasták : ennek az egész bevezetésnek semmi értelme sem volna. Az árvaságra czélzás — mely a trónkövetkezés sorrendjének megszakítását foglalja magában — legvilágosabban mutatja, hogy még csak ekkor határoztak a követküldés fölött.
