Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

8. fejezet: 1559-1564 - 1562. jun. 20. segesvári országgyűlés

A közszékelyek sérelmei orvoslása végett pedig megtilták e végzések a primoroknak, a szokott büntetések terhe alatt, hogy a községet szolgálatra kényszerítsék ; szabályozák hasonlag azok javára a törvényszékek tartását; eltilták a pernyújtást ; a felebbezést nem a székekre, hanem a fejedelemhez utasíták; a székekbe felesküdt jegyzőket állítottak be; a község javára szabályozták a dézma ügyét, kimondván a primorok dézma-mentességét; eltilták a királybirákat szokatlan fizetések vételétől, a főnépet egyesek zsarolásától; a királybirákat pedig a királyi kegyelem-levelekuek eltitkolásától. J) Ily módon igyekeztek e végzések megoldani az országot régóta zaklató székely kérdést : fentartván ama régi törvényeket, melyek a székely szabadságnak az ország alkotmányával ellentétes részeit azzal öszhangba hozák, s orvosolván ama sérelmeket, melyek annak keretén belől a község javára orvosolhatók voltak. A fejedelem pedig a fölkelésben részt vett községeknek, a főindítók s kapitányok kivételével, még a gyűlés bezárása előtt kegyelmet adott. -) A rendek jun. 29-én oszlottak haza. De a székelyek nem tudván betalálni magukat annyi év óta sem a változott viszonyokba : haza vitték szívükben a tövist, mely még később is annyi mozgalomnak volt forrása. János Zs. pedig, a ki jól tudta ezt, féken tartásukra az udvarhelyi barát-kolostort erőddé alakíttatá, melynek azonban egyik rendeltetése volt a moldvaik ellen is védűl szolgálni. IX. Ha János Zs. csak kényszerűségből s a legnagyobb szorultságban kötötte a hadadi fegyverszünetet : annyival nehezebben esett neki az most, midőn a székely lázadás leverése folytán birodalma meg volt nyugtatva. S szeretett volna is annak szigorú feltételein enyhítni. E czélból az nap, melyen a fehérvári országgyűlést bezárta, Brassay Jánost követül Bécs') L. Törvények és Irományok, VIII. ») Székely Okmánytár II. k. 167-ik 1.