Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1556. jun. 1. Szamosujvártt tartott o. gy.

Már régóta óhajtják ők maguk is — végezék — a királyné és királyti behozatalát, és e végre mindkét ott levő nemzetből 100—100 lovast rendelnek ki, a helytartó pedig válaszszon minden nemzetből 5—5 előkelőt, kik azokkal együtt menjenek érttök. Ezek zsoldjába minden porta után 50 dénárt rendeltek, mely összegből ő felségeiknek úti pénzzül 4700 frt fizettessék ki. Ezen adót fizessék a székelyek is. A táborban lévő székelyek — kik közül Mihályffy Tamás alatt 200 Magyarországba ment ki ') — lustráltassanak meg, ha nem szökdöstek-e némelyek időközben haza? Minthogy pedig az ostromhoz új erők is szükségeltetnek, a székelyek új 1000 harezos táborba szólítását ajánlák fel. A nemesek és székelyek pedig addig maradjanak a táborban, mig a szükség kivánja. Minthogy pedig az eddigi fáradalmakat csak e két nemzet hordozta: intézkedjék a helytartó, hogy a szászok is adjanak ezer harczost s ezekkel jöjjenek el királybiráik is s a városokból hozzák el lőszereiket is. A Ferdinánd-féle ágyúk pedig Szebenből hozassanak el Újvár alá -). Az Izabella meghívására küldendő követség élére Kendy Ferencz állíttatott: magyar tagjait nem ismerjük, a székelyek közül Andrássi Márton, Pécs Pál, Lázár Imre, Bernát Ferencz, a szászok közül Hedvig Augusztin, Tartler János, Rener Péter, Schefter István voltak 3). A követség julius 6-án indult el Kolosvárról s aug. 8-án érkezett Lembergbe 4). XYI. A várak meghódolásának ügye a magyarországi része, ken s Erdélyben lassan haladt: amott Gyula, Nagy-Várad és Kassa, itt Újvár, Bethlen és Déva még tárták magukat. Sándor a moldvai vajda szemrehányást is tett a rendeknek, hogy ') A Székely Krónika is említi : Azon esztendőben a népnek ötöd részét Várad alá adánk, adója volt egy forint« 28. 1. 2) L. Törvények és Irományok XXIX. sz. 3) Székely Krónika 28-ik 1. és Ziegler Bélnél 77-ik 1. «) Ziegler i. li. 77-ik 1.