Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1556. marcz. 8. Szász-Sebesen tartott o. gy.

hogy ne intézkedhessenek. Hitöket sem szegik meg, mert régibb hit köti őket János király fiához, ki »nem másunnan hágott vala« a trónra s kit a római király saját »oltalom szolgája által« fosztatott meg attól. A török sem kivánja iga alá hajtani őket, mert törvényes urok visszahozatalát kivánja még pedig saját erejökön. Lám a római király is Erdély megmaradását a hatalmas császárnál látja, kivel ő is alkudozik s ő nálok épen azt ellenzi, mit saját maga tesz. A helyzet kényszerűsége a rendeknek adott igazat. »An- -4— nak okáéit ez mai napon — marcz. 12-ike volt x) — a mi urunk gyermekét a János király fiát vettük magunknak fejedelmül és királyúl egyenlő akaratból, kinek az ő méltósága szerént minden hivséggel mint uruknak leszünk vagyunk is«. Helytartójává »képévé« bejöttéig Petrovicsot választák, a ki- -frályi hatalmat az ő kezébe tévén s az ország egész kormányzását neki adván át, a római király és a püspök ez országban levő összes jövedelmeivel, s az ország hadaival együtt: megbizván, hogy mind azokat, kiknél a hadak fizetése végett pénz van, számoltassa meg. A római királytól senki se fogadjon el levelet, ha jön, adja a helytartó kezébe. A helytartó mellé tanácsot rendeltek s ennek tagjaivá 4Patócsy Boldizsárt és Forró Miklóst a magyarok, Kornis Miklóst és Andrási Mártont a székelyek s Haller Pétert és Benkner Jánost a szászok közül. Elrendelék, hogy az ellenszegülő várak ostrom alá fogassanak. Dobót és a püspököt Gyerőffi Mihály, Mihálcz Ferencz s a szászsebesi királybíró által felhívják vagy térjenek a királyfi hűségére vagy hagyják el az országot, magokkal vihetvén összes vagyonukat. Megtilták, hogy barmot, lovat, bőrt lehessen az országból kivinni. A marhák árát szabja meg a helytartó s ügyeltessen, hogy a mészárosok a húst fonttal mérjék. A törvényes levelek dijjait szolgáltassák be a kincstárba s az itélőmester húzzon rendes fizetést. ') »Szent Gergely pápa napján esküvék meg az ország a János király fia liivségére« irja a Székely Krónika (Kulcsár kiadása) 28-ik 1. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I.