Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1555. aug. 4. Szászsebesen tartott o. gy - 1555. sept, 7. Gyaluban tartott o. gy.

erdélyi adót volt magával viendő. Aztán Malvezzi meghalt, s utódja Busbek, nagyon fényes ígéretekkel esak késő őszszel indulhatott el. 1555. jan. 20-án ért Konstantinápolyba, onnan marcz. 9-én kelt útra Amasiába, hol a szultán tartózkodott, s ide april 7-én érkezett meg. Busbeknek rendkívül sok akadálylyal kellett küzdenie: Codignac franczia követ, egyiket a másik után hárította útjába, sőt egyik ügynökét, de Martines urat utána küldte Amasiába is. S igy lön, hogy Busbek csak félig ért czélt: a szultán elfogadta ugyan az erdélyi adót — az elsőt, mit Ferdinánd fizetett — de többre nem volt rávehető, minthogy májushó vége felé fegyverszünetet engedett, a juniusi újholdtól a novemberi hold fogytáig, mely idő alatt kellett volna Ferdinándnak elhatározni magát, hogy Erdélyt visszabocsátja a királyfinak, ha állandó békét akar nyerni, melylyel Busbek jun. elején Kon- ' stantinápolyba s onnan Bécsbe visszatért. Épen ezekben a napokban ért véget a persa háború is: a szultán ugyanott Amasiában elfogadta s shall békekövetét s feltételeit. Ez mutatta világosan, hogy minő kilátásai lehetnek Ferdinándnak a fegyverszünet meghoszabbítására — ha annak ideje eltelend. A hírre, mely ez eseményekkel kapcsolatban állt, hogy az oláh vajdák és Petrovics beütni készülnek, a vajdák a Barczaságba táborba szólíták a rendeket, s az ország a háború nélkül való hadakozás nyomorát e nyáron ismét kiállotta. — Azonban a portáról egy csausztól — Kyván volt — a vajdákhoz levél érkezett s csakhamar jöttek újabbak az oláh vajdáktól, Petrovicstól. melyek egyhangúlag állíták, hogy a félév elteltével Ferdinánd visszaadja Erdélyt a királyfinak. A vajdák Szász-Sebesen részgyűlést tartottak aug. 4-én, tanácskozandók a veszély elhárításán: de a hírek a gyűlésből kiszivárogtak s az egész országot izgalomba ejtették. Egy újabb sept. 7-én Gryaluban tartott részgyűlés felterjesztést intézett Ferdinándhoz, útasítást kérve a fenyegető veszélyekkel szemben követendő eljárás iránt '). I)e bár a fegyverszünet komolyan addig se tartatott meg, — mert a határszéli villongásoknak végehoszsza nem volt, a porta magatartása ') L. Törvények és Irományok XXII-ik szám.