Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1553. jul. 13. Tordán tartott országgyűlés

ezen mozgalom is lecsendesült. Kérik is ő felségét nézze azt el nekik. Elrendelék — a fennálló törvények épségben hagyása mellett — hogy fenyegető veszély esetére mindahárom nemzet tartozzék felkelni, a vajdák utasítások értelmében tartsanak jó kémeket, kik arról korán értesítsék. Megszavazták az adót is, portánként 99 dénárt, de tekintve a mult év sanyarait a jobbágyokat ez évre a quinquagesima fizetés alól felmentették Az orvok, gyújtogatok, méregkeverők s közrendháborítók ellen Martinuzzi idejében hozott végzéseket felelevenítették, oly módon azonban, hogy a hamis vádló, ha ez reá bizonyosodik, az orvok büntetésével sújtassék. Törvénynapokat együtt és ne külön tartsanak a vajdák. Ha ők nem lehetnek jelen, az alvajdák helyettesítsék. Van három terminus a: nyolczadik nap szent Mihály nap után, vízkereszt napja s pünkösd napja, mindenik egy havi tartammal. Tartassanak felváltva Tordán és Yásárhelytt, s azon nemesek, kik azon bíráskodni fognak az esküt a vajdák kezébe tegyék le. Kérik ő felségét, hogy csak azon perek felebbeztessenek a vajdai székről hozzá, melyek fő és becsületvesztést vonnak maguk után. A török hódítás által bújdosóvá lett nemesek és ráczok számára Csicsó tartományából Keresztúr és Or helységeket kérik ő felsége által kijelöltetni. A nemesek szükségére határozzon ő felsége elegendő sót a kamarákból. O felségéhez követül Pókay Jakab választatott. A vajdák pedig a két oláh vajdához is küldjenek követeket 2). Gryülés után Balassa bevégezvén küldetését, visszatért jelentést tenni királyának 3). ]) A quinquagesima fizetését az 1548-iki tordai országgyűlés külön fejezettel (Modus exactionis Quinquagesimae) szabályozza. 2) L. Törvények és Irományok III. sz. 3) Pray Epist. Proc. 11. k. 345-ik 1. E szerint jul. 27-én érkezett IAM. KIR. 0RS2. LEVÉLTÁR j 2

9* KÖNYVTÁRA. 1