Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1542. decz. 20-22. tordai o. gy.

1542. April—1 544. 105 ugy tartja Báthory Andrást, mintha fia volna, de a míg a ki­rályné és fia ki nem lesznek elégítve saját becsülete romlásá­val hadakat az országba nem fogadhat be« 1). Thoroczkay biztatta, hogy sokkal több hívei vannak mint ellenségei Ferdinándnak: maradjon még ben Serédi 2). Legőszintébben és világosabban a barát irt neki: »még Váradon hallottam, hogy minő válaszszal jöttek vissza az ő felségéhez küldött oratorok ; én ugyan nem hiszem, hogy ő felsége akaratját megtudnám változtatni, de ő felsége más vá­laszszal bocsáthatta volna őket vissza, mert az felolvastatván a rendek előtt, ezeket épen nem elégítette ki.« Már el voltak intézve a dolgok, constituálva az unió, elutasítva Ferdinánd, meghozva a végzések, midőn a király­nétól két követ Patóchy és Kállay 3) Tordára érkeztek. Meg voltak bízva békét hozni létre a baráttal s lecsendesítni a zajgó rendeket. S e megbízatásukban ők tappintattal és ügye­sen jártak el, mint az eredmény mutatja — mert a barátot csakhamar részükre nyerék. S a mint ez megtörtént, a helytartó maga vette kezébe az országgyűlés kiengesztélésének vezetését. Hanem az nem könnyű volt: de ellenségei igyekezetét — többi közt Petrovics oratorai által azt izentette a rendeknek, hogy ha nem akarják, hogy a barát Erdélyt is elveszítse, mint elvesz­tette Budát, ügyeljenek magukra 4) — tekintélye hatalmával meghiusitá. Elhatározák nyomon — dec. 22-én — hogy az el­hunyt király fiát fejedelmüknek ismerik, a töröknek megadják az adót. Ferdinándot megkérik, hogyha nem tudja őket meg­védni, legalább engedje, hogy maguk védjék meg magukat s megkérték a királynét: liivja magához össze a rendeket, hogy jobb ellátásáról gondoskodjanak 5). A hozott végzések valóban ellentétei voltak a megelőző ]) Végzések és Irományok XX. sz. 2) U. o. XXI. Í z. 3) Más példányok — jelesül azon töredék, melyet Benkő (Jomitiai­ban 1540 hibás évszámmal közöl — Bolyainak nevezik. 4) L. Verancsics vallomásai Tört. Tár. I. k. 257. 1. 5) L. Verancsics levelét Végzések és Irományok XXIV. sz. szám. Haller igy ír róla Ferdinándnak (1643. marcz. 15-ről) »Siquidem post reditum nostrum a S. B. Matte Vestra in Transsilvaniam certe comicie celebrate sunt in Oppido Thordensi ab universis BegnicoHs trium nacio-

Next

/
Thumbnails
Contents