Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
Tartalom
7991 Lap IV. fejezet : A szabad vallásgyakorlatról szóló czikk létrejötte. A »türelmi állapot« és az első formula. A három vallásfelekezet névszerinti megnevezésének ügye : Khlesl véleménye, a magyar főpapok június 5-diki nevezetes vótuma. Az első formulát a magyar országgyűlési bizottság visszaveti, de lemond a három vallásfelekezet névszerinti elősorolásának kívánásáról. Újabb szövegezések : Thurzó szövege ; Illésházy tévedése. Csak az anyaországban szabad a vallás gyakorlata, a társországokban nem. Az »absque tamen«-féle záradék. A felelősség áthárítása Rudolfra. Khlesl újabb javaslatai. Harcz a statutum et conclusum est« kifejezésért. Khleslék rabulistasága és rosszhiszeműsége. Feszült helyzet. Kompromisszum a »deliberatum est« kifejezésben. A czikk elkészül; de »se füle se farka« ........................ 150 V. fejezet : A többi egyházpolitikai kérdés. A főpapok kizárása a királyi tanácsból és a világi tisztségek viseléséből, Szuhay és Migazzi püspökök száműzetésének ügye. A jezsuiták kitiltásának kérdése. Védelmük és tanítói működésük. Némi részben kedvező fordulat a rendre nézve ......................................................................................... 183VI. fejezet : Közjogi és közpolitikái ügyek. A nádori hivatal és kormányzóság. »Per palatinum et consiliarios Hungaros.« A szent korona. Polgári és katonai tisztségek betöltése. Magyar várőrségek ; magyar hadsereg. Bocskay nemesítései, adományozásai és zálogbeírásai. Nemzeti »hadi kölcsönök« ................................................... 194 VII. fejezet : Erdély ügye és a kiegyezés végrehajtása. Erdély és a »Részek« ; Erdély függetlensége, a Részek visszaháramlása a koronára. Bocskay czíme és czímere. A királypártiak Erdélyben. A hajdúság zsoldja. A kiegyezés (a bécsi béke) oklevelei. A kiegyezés végrehajtásának ügye. »Közbocsánat« ............................................... 214 Második könyv: A kiegyezés (a »bécsi békén) a király és a nyári országgyűlések asztalán. Vili. fejezet: A júniusi kassai részleges országgyűlés. Előzetes béketárgyalások a törökkel s a Bocskay kezében levő magyar végvárak visszaigérésének ügye. Miattuk Bocskay részgyűlést hirdet Kassára. A kassai gyűlés új utasítást készít az országgyűlési bizottság számára. A részgyűlés kívánságai Bécsben. Mátyás főherczeg mentsége és illésházy nyomozása. Bocskay török-politikája ........................... 234 IX. fejezet : A kiegyezés (a »bécsi béke«) a király előtt. A kiegyezést ellenző pártok : a katonai párt és Rákóczy Lajos terve ; a kárvallott királypártiak ; a főpapi kar ; a spanyol és a velenczei követ ; a pápai nuncius. Mátyás főherczeg védekezése. Osztrák papi vélemények a kiegyezést védik. A nuncius ellenműködése ; terve Báthory Zsigmonddal ...................................................................................................... 24G X. fejezet : A kiegyezés (a »bécsi béke«) a király előtt (folytatás) : A király állásfoglalása ; gyanúja Mátyás ellen. A titkos tanácsosok
