Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
414 A DECZEMBERI KASSAI GYŰLÉS állásokra magyarok és németek fölváltva választassanak, a német bírót mindig magyar bíró váltsa föl ; Kassán pedig, mivel itt a magyarok értékben is, számban is nagy többségben vannak, a főbíró mindig magyar legyen. Ki kell még e csoportból két, ugyancsak a 15-dik czikkhez betoldott új határozmányt emelnünk, hogy t. i. a végvárak átadásánál a kapitányok és tisztek csak a király (és nem a császár) és az ország iránti hűségre esküdjenek, továbbá hogy az Erdélyhez került négy megye, az új Partium, a Hármaskönyvvel éljen.1) Külön csoportba vehetők a birtokjogi és velük a legtöbbször összefüggésben álló személyes ügyek, a melyekkel a deezem- beri kassai gyűlés foglalkozott. Egészséges és igazságos conser- vativismus nyilatkozott meg a rendeknél, midőn a fejedelmi előterjesztésnek a Bocskay donátióira vonatkozó javaslatát, daczára a fejedelem éles megokolásának, nem tették magukévá,, hanem elfogadták a júniusi kiegyezés idevágó pontját, mely e donátiók szigorú megvizsgálását a pozsonyi országgyűlés föladatai közé sorolja. Annál feltűnőbb, hogy a zálogbeírások ügyében föntartották a méltánytalan augusztusi végzést.1 2 3) Ügy kell lenni, hogy a hangosb szavú rendek közül nem egy volt anyagilag érdekelve e kérdésben. Szokatlan, sőt azt lehet mondani, összes országgyűléseink történetében példa nélküli bőséggel foglalkozott a gyűlés Joó Jánosnak ügyével. Behatóan elmondja a vele történt, az általa végig szenvedett »Justizmord« egész lefolyását és végzésében, mely betoldás a kiegyezés 12-dik czikkéhez, a törvényeknek és igazságnak megfelelően kimondja az új kanczellár teljes in integrum restitutioját.[) Több főúri és 1 Apróbb részleteket bátran mellőzhetek. Speciális helytörténeti kutatások végzője úgy is kénytelen az Irományok 138. sz. alatti végzéseket átvizsgálni. A törvénykezési ügyekhez sorolhatnók Káthay árulása dolgát. A fejedelemnek szándoka volt ezt a gyűlés elé terjeszteni, mint a jól informált Thurzó Miklós, Bocskay nagy híve, rokonához, Thurzó Györgyhöz írja 1606 decz. 3. (Kpü., A. 15434.). De sajnos, semmi nyoma, hogy a gyűlés valamit végzett volna e nevezetes ügyben. 2) L. föntebb a 308. lapon. 3) Ez is mutatja Joó János befolyását a kassai rendekre. Soha még nem foglalkozott ily részletességgel egyetlen egy ember ügyével egyetlen ország- gyűlésen sem! Valószínű, hogy az egész végzés, megokolásával együtt, magának Joó Jánosnak a tollából való.
