Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 33 megbízottak azonban mindenütt kosarat kaptak ; az egyetlen b. Liechtenstein Károly, Morvarország főkapitánya, dúsgazdag főúr volt az, a ki 200 ezer rajnai forint kölcsönt ajánlott föl ;i mondott czélra nekik.1) Igen, de ennek meg a föltételei nem voltak teljesíthetők. Mátyást és környezetét ez a sokfélül mutatkozó kudarcz teljesen elbátortalanító. Reménysége húrjait tervei sikerülése s egyáltalán a magyar országgyűlés jó vége felől mind lejjebb kellett hangolnia. Ki tudja, nem fordult-e csakugyan meg agyában az, a mivel Breuner ijesztő meg a nunciust ? De hogyan képzelhető róla, hogy lázongó és fizetetlen zsoldosok élén, mint valami condottiere használja fel a magyar országgyűlést ?2) Inkább le kéne tán mondani róla. Hozzájárult a töprengéshez egy más parancsoló, sőt elhatározó körülmény. Az a nap, a melyen a cseh urak a császárnak b. Liechtenstein ajánlatáról jelentést tőnek, április 16-dika, volt a hivatalos kezdete a Bocskay kihirdette kassai gyűlésnek. Llogy e kassai gyűlés miatt a pozsonyi országgyűlést nem fogja félretolni, róla nem fog lemondani. azzal eleitől kezdve tisztában volt a főherczeg, a kit ez elhatározásában magyar tanácsosai is megerősítettek.3) Még jót is várt a kassai gyűléstől, úgy okoskodván, hogy az ott egybegyűlt rendek onnan a kiegyezés szentesítése czéljából annál nagyobb kedvvel és számmal fognak Pozsonyba özönleni.4) De a mint a kassai tárgyalások elhúzódtak, a főherczeg és környezete e pontban is aggódni kezdettek. Kijjebb-kijjebb tolták a pozsonyi országgyűlés határidejét, május hatodikára, majd 12-dikére, majd pünkösd utánra.5) Közben jöttek a tudósítások, *) *) A cseh korona főhivatalnokainak jelentése Rudolfhoz 1606. ápr. 16. Prága. Ered. Kpü. 2) April 17-én (Meyernél 754k) azt jelenti a prágai nuncius, hogy a császár a magyar országgyűlésre kir. biztosul báró Molart Ernő titk. tanácsost szemelte ki. Tehát nem Mátyás menne oda. Ennek én a hiv. iratok közt nem találtam nyomát sem. De lehet, hogy a gondolat fölmerült a főher- ezegre gyanakvó császár agyában. 8) Irományok 7. sz. és Irományok 13. sz. J) V. ö. Magv. Orszgy. Emi. XI. 706. 5) Irományok 29. sz. és a flórenczi követ jelentése Prágából àppi! 3-ról (ered. a flórenczi áll. ltárban.) Hivatalos iratokat e határidő kitolásáról sehol nem találtam. Magyar Országgyűlési Emlékek. XII. 3
