Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés

POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.

31

hogy a szükséges két ezred fölállítási költségeit vegye magára. De hiába. A spanyol követ, a kinek sem a törökkel kötendő béke, sem a vallásszabadság felőli megegyezés nem tetszett,, arra hivatkozván, hogy elég a mi katonaságot eddig fizetett és részben még most is fizet ura erszényéből, udvariasan megtagadta Mátyás kívánsága teljesítését.1) A prágai udvari körök mindamellett is bíztak abban, hogy a nuneius rábeszélésével mégis csak sikerül őt megpuhítaniuk, épen azzal a megokolássak hogy a katonai fedezettel rendelkező főherczeg a vallás dolgában is kedvezőbb eredményt érhet el, vagy legalább a protestánsok messzebb menő kívánságait az országgyűlésen meggátolhatja - és úgy látszik, hogy bizalmuk nem alap nélkül való volt. Mikor azonban Liechtenstein és Brenner elmondották a spanyol követnek főherczegi uruknak a pozsonyi ország- gyűlésre és a római királyság kicsikarására vonatkozó terveit :2) Don Guillen, bár egyébként helyeselnie kellett Mátyás törekvését az utódlás dolgában, ezt a merész játékot a pozsonyi ország- gyűléssel elkárhoztatá, sőt cselszövénynek tartá, a melynek megkísérléséhez ő semmi pénzsegéllyel nem járulhat.3) A spanyol segély reménye tehát el volt temetve.

A mint halva született reménység volt az is, hogy a pápai kincstár fogja a sürgősen szükséges pénzeszközöket nyújtani. Pedig Vercelli püspökét ugyancsak ostromolták kamara, titkos tanács és maga a császár. Breuner Jakab főmarsall és unoka- öcscse Siegfried a titkos tanács nevében nyújtottak be a nunJ) Aon potui dicto domino Premierò polliceri conscriptionem duarum a me postulatarum legionum ut Serenitati Vestrae praesidio sint in futuris Ungariae comitiis, quod mihi non parum dolet — írja S. Cernente a foher- czegnek nuirez. 11. Prága. Ered. BU.

3) Lásd föntebb a 6. lapon.

3) A prágai nuneius jelentése márcz. 1!J. (Meyer 734e és Irományok 24.) Don Guillen a spanyol királyhoz írt jelentésében ápril 8. (más. a M. Tud. Akad. Tört. Bizottságánál a simancasi ered. után) azt is fejtegeti, hogy a teljesen vigasztalan viszonyok közt csekély segítség csak pénzkidobás volna, nagyobb segély nyújtására pedig nincs fölhatalmazva, de pénz sincs nála s (a nagy bankok katasztrófája idejében) váltókkal.nem ér el semmit. Egy másik szintén ápr. 8-iki jelentésében külön ki is emeli Don Guillen, hogy fél a magyar országgyűlés alkalmával a successio ügyében előfordulható eshetőségektől. (U. o.)