Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

Előszó

ELŐSZÓ.

A Bocskay fölkelése idejebeli országgyűléseink történetét, irományaik és végzéseik közlését a Magy. Orszgyűl. Emlékek X-dik kötete végén kezdtem meg s a jelen XII-dik kötettel fejezem be. A mit e czélra a legkiadósabb és egyszersmind legfontosabb lelhelyek : a bécsi udv. és állami, a bécsi közös pénzügvminis- teriumi (= volt udvari kamarai) s a vatikáni levéltárak magukban rejtettek, azt becsületesen kifürkésztem, kiaknáztam és felhasználtam. Ezen intézeteken kívül nem egy kisebb-nagyobb jelentőségű darabbal, aztán végtelen sok becses, kiegészítő és felderítő adattal szolgáltak a magyar Országos Levéltár, a Magy. Nemz. Múzeum, több felsőmagyarországi város és vármegye levéltára, a bécsi udvari könyvtár kéziratgyűjteménye, a cs. és kir. hadi levéltár, az osztrák belügyministerium s a herczeg Liechtenstein-család bécsi levéltára, a prágai és innsbrucki helytartósági, valamint a müncheni, a simancasi, a flórenczi, a turini és a velenczei állami levéltárak. E levéltári kútfők ezernyi ezer nagyobb és mozaikkőszerű kisebb adatának köszönhetem, hogy a tárgyalás alatti időszak nagyjelentőségű országgyűléseiről s bennük az örökké nevezetes, de eddig csak végeredményeiben ismert nemzeti mozgalomnak okairól, tartalmáról és lefolyásáról hű és eléggé kimerítő képet nyújthattam ; a mint ezt a történeti bevezetések minden elfogulatlan olvasója bizonyára el fogja ismerni.1)

x) Egyes kérdéseket, pl. a cseh és osztrák tartományoknak a bécsi békeért vállalt garanciáját, azaz a kezesség létrejöttének fázisait