Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ÉS AZ OSZTRÁK PROTESTÁNSOK. 377 szór a két stájer küldöttnek, a kik egyúttal az ő személyét is képviselték, szigorú utasításban hagyta meg, hogy vallási dolgokban senkivel ne tárgyaljanak, bárminemű iratot, mely vallási kérdésről szól, alá ne írjanak, hanem maradjanak az elébük tűzött politikai czélnál : a kikötött kezesség aláírásánál és a magyar biztosíték bekövetelésénél.1) Az osztrák protestáns küldöttek tehát igazi támaszt sem itt sem ott nem találván, elfojtott haraggal nézték, mint ignorálja őket a főherczeg, a ki ellenük még bizonyos színpadias taktikával is élt, mert, a mint a garan- czia-levelek dolgában elvileg megállapodás történt a magyarokkal, azonnal összegyűjtő a magyar és az osztrák kiegyezési biztosokat a Burgban, és ünnepélyesen publicálta a megtörtént megegyezést. A bosszús osztrák protestánsoknak nem maradt egyéb hátra mint azzal az ígérettel elégedni meg, hogy, ha aláírják a szövegükben egyébként már általuk is elfogadott kezességi leveleket, vallási követeléseik megoldást fognak a legközelebbi német birodalmi gyűlésen találni.2) Tehát némi vonakodás és egy ünnepélyes óvás előrebocsátása után, melyben kijelentik, hogy aláírásuk semmikép sem praejudicálhat vallásukra és egyházukra vonatkozó jogaiknak, szeptember 25-dikén aláírták.3) Ugyanezen napról kelt a stájer megbízottak kezességi levele, míg a cseh korona tartományainak képviselői a következő napon állították ki. Valamennyit megelőzték a király- párti magyar rendek és a kassai országgyűlési nagybizottság által már szeptember 23-dikán kiállított oklevelek, a melyekben Magyarországot a kiegyezés pontos megtartására és az örökös tartományokkal való jó szomszédi viszony ápolására kötelezték.4) lezve a bécsi kiegyezés megtartására. »Questo ha apportato qualche vantaggio al serenissimo arciduca — mondja a nuntius — per non obligarsi con tutte le sue prov noie a pacificatione che col tempo potrebbe riuscir incommodo.« Ered. Borgh. II. 208. J) Gráczi nuncius elentése szept. 11. U. o. ered. — Egy előző jelentése a gráczi nunciusnak szept. 4. Irományok 82. sz. mutatja, mily gondosan és aggodalommal mérlegelték a kérdést a gráczi udvarban. 2) Irományok 123. sz. alatt. 3) Az óvásról szól a bécsi jezsuiták házfőnökének jelentése Borghese- bibornokhoz 1606 szeptember 23. ered. Borgh. II. 164. — Az oklevelet lásd Irományok 116. sz. alatt, 4) Irományok 110. sz. alatt.
