Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
1606 AUGUSZTUSÁBAN. 287 azt a rideg tényt, hogy a kiegyezés némely fontosabb czikke érdemileg nem tetszett a fejedelemnek. A bécsi tárgyalások folyamán több ízben megkérte Illésházyt, hogy utasításától, a fejedelem előzetes beleegyezése nélkül, semmiben ne térjen el, mert »oly lehetne az netalán az kit Kegyelmed megengedne, hogy mindnyájunknak egész nemzetül is fölötte káros lenne«.1) Illésházy azonban tágabban fogta föl a neki adott teljhatalmat és e tágabb fölfogáshoz jogot formált abból, hogy különben a kassai tavaszi gyűlésen el sem fogadta volna a megbízatást.2) Az utasítást csak általános iránymutatónak tekinté ; szorosan kötve annak csupán három pontjához : a vallásszabadságot, a nádor- választást és a fejedelem kielégítését illetőkhöz, érezte magát.3) De épen ezen utóbbinak magyarázatánál tért el a két államférfi nézete egymástól. Illésházy megszerezte a teljesen függetlenné tett Erdélyt a megbóvített partiammal Bocskay és Bocskay dynastiája számára és ezzel eleget vélt tenni Bocskay minden elképzelhető' jogos, személyes kívánságának. Ezt a fejedelem el is ismerte. I)e ó'neki tovább kellett tekintenie, mert kötve volt az erdélyi országgyűlési rendek határozatához, a kik a beteges és gyermektelen Bocskay életéhez és dynastiájához nem fűzhették országuk önállóságát, hanem azon túl is független fejedelemség akartak maradni. Összefüggött aztán ezzel a megbóvített partium kérdése, melynek örökös odacsatolása az örökös, független Erdélyhez, és így kivonása a magyar korona kötelékéből,- az erdélyiek és partiumbeliek közös kívánsága volt, de a melyet a kiegyezés bizony nem teljesített. Az erdélyiek és a magyar- országi ellenzék erre a két sebhető pontra mutattak és ezekért folyt a vitatkozás Bocskay és Apponyi között Kassán július végén és augusztus elején tizenkét kihallgatáson át. ! Apponyi mindenkor hévvel védelmezte a kiegyezést Bocskay folyton megújuló erős kritikája és szemrehányásai ellen, de megrettent, midőn azt kérdé tőle a fejedelem : miért békéljek én a római császárral, mikor látom, hogy nincsen kész hadserege?4) *) *) Bocskay Illésházyhoz 1606 május 29. és júl. 4. Tört. Tár 1878, 274 .. és 801. 2) Lásd Magy. Orszgy. Emi. XI. 714. 3) Lásd Irományok 84. 4) Irományok 33, 67. (második pont) és 71. sz.
