Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ÉS A KIRÁLYPÁRTI ERDÉLYIEK. 225 Tola a király külön kötelezvényt is állított ki.1) Nehezebb és kényesebb kérdés volt a Rudolf erdélyi párthiveinek adandó elégtétel, illetőleg az erdélyi kormány által elkobzott erdélyi javaik visszaadásának kérdése. Itt több apró és nagy erdélyi birtokos ügye forgott szóban, de a legnehezebb súlylyal bírt Sennyey Pongrácz és Kornis Boldizsár esete, mint a kiknek erdélyi és partiumbeli birtokait Bocskay kormánya elkobozta. Sennyey Pongrácz, Erdély volt kanezellárja és Báthory Zsigmond hitvesének, Mária Christierna főherczegasszonynak, udvari marsallja, rendületlen híve volt Rudolfnak. A mint egyszer Báthory Zsigmond az országot a magyar királynak cedálta, attól fogva Seny- nyey más urat, mint Rudolfot, nem akart elismerni és így a lehető legbensőbben csatlakozott Bastához. A mennyire tiszteletreméltó, ha tán nem is Sympathikus nemzeti szempontból ez a szilárd álláspontja, annyira kifogásolható az, hogy nagy tekintélyét, Basta és a prágai udvar bizalmát, nagyarányú birtokszerzésekre használta föl. Már 1602-ben neki adományozta Basta Gyalu várát a hozzátartozó uradalmakkal ; ehhez a következő két esztendőben egész sorozata járt szintén Basta részéről oly birtokrészletek adományozásának, a melyek Székely Mézes híveitől koboztattak el.* 2) Tagja volt Sennyey az erdélyi császári kamarának, mely Imhoff Károly elnöklete alatt, a folytonos con- fiscatiók miatt, a legnagyobb mértékben gyűlöletessé tette magát Erdélyben és mint ennek a kamarának tanácsosa viselte az erdélyiek vádjának terhét a többi közt a miatt is, hogy a Toroczkay család összes javai (tizennyolc falu, tizenöt részbirtok, 696 birtokos jobbágy-család, egy vár, egy kastély, 11 udvarház, 17 malom) elkoboztattak és a rendszerető, pedáns, de kapzsi és hírhedt Rösendorfi Krausenegg Pálnak, a kiről a fejezet elején volt szó, adományoztattak.3) Rossz emléket hagyott maga után hátra Bocskaynál Sennyey erőszakos magatartása azon alkudozásokban, melyek egyrészről közte és Krausenegg közt, másrészről Bocskay közt ez utóbbi erdélyi javainak vissza*) Irományok 2. (12. pont). — Irományok 8. és 9. — Rudolf kötelezvénye 1606 aug. s. d. (fogaim. Kpü. Fase. 15433/34.) 2j Veress E., Basta II. 17, 299, 301 és 400.11. 3) Erdélyi kamara jelentése 1604 júl. 11. (Ered. Kpü.) Magyar Országgyűlési Emlékek. XII. 15
