Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
200 A »BÉCSI BÉKE* gyalázatára válnék a királynak, ha ki kellene kezéből adni az addig magánál tartott koronát. Illésházy, a ki a Mátyás és az uralkodó közötti feszültséget nagyon jól ismerte r) és ezért az ellenfél ügyvéde létére is kénytelen volt a főherezegnek igazat adni, legalább azon iparkodott, hogy az elvet megmentse, ha jelenben nem is koronázza a kassai rendeknek inkább udvarias kérését, mint követelését, a kellő siker. Kölcsönös megegyezés után így született meg az a megállapodás, hogy a februári kiegyezés idevágó czikke hatályon kívül helyeztetik, de a magyarság sem ragaszkodik most a koronának Pozsonyba szállításához, hanem a jövőre, mikor majd csöndesebb idők fognak beállni, kéri a királyt, hogy a koronát Pozsonyban a régi szokás és módozatok szerint őriztesse.* 2) Ezzel a határozmánynyal mintegy hallgatólag beleegyezett Illésházy az általa képviselt magyarság nevében abba, hogy egyelőre, jobban mondva Rudolf haláláig, a király kezében maradjon a szent ereklye. Mollart boldogan is jelentette Rudolfnak, hogy ne aggódjék : a féltett szent koronát tovább is a maga féltő gondviselése alatt tarthatja.3) Heves viták és tanácskozások tárgya volt a februári kiegyezés 9-dik és 10-dik czikke, mely a rendek kívánságának csak félig-meddig felelt meg, mikor általánosságban azt ígérte, hogy a király a közhivatalokra valláskülönbség nélkül »főkép« született magyarokat fog alkalmazni a magyar tanács javaslata alapján. A kassai rendek a leghatározottabban követelték, hogy az összes polgári és katonai tisztségeket, a legmagasabb állástól kezdve a legutolsó véghely legutolsó tisztjéig, vallás- különbség nélkül csak született, ne pedig újonnan recipiált, indigena magyarokkal töltse be a király és csak magyar hadakat tartson az országban. Megengedték azonban azt, hogy, ha a z ország haszna vagy szüksége úgy kívánná, idegeneket is fölfogadhat szolgálatába a király a királyi tanács és az illető főparancsnok javaslatára.4) p) Erről maga Mátyás panaszkodik öcscséhez, Miksához, ez időtájt intézett több levelében. (Ered. Innsbr.) 2) Irományok 10. i) és 10. j) alatt. 3) Irományok 18. sz. 4) Ezt főként az ágyúöntésnél, lőporkészítésnél stb. alkalmazottakra,, hadi mérnökökre, hadi építészekre, bányászokra stb. értették. MAGYAR tudományos ÁKAD.-MfA
