Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
192 A »BÉCSI BÉKE« képessége körül forgott, mint ha kitiltásról soha nem volt volna szó ! Odajutott az alku. hogy nem abban állapodtak meg, vájjon maradhatyiak-e a jezsuita-rend tagjai Magyarországon, hanem úgy tétetett föl a kérdés, hogy bírhatnak-e Magyarországon fekvő birtokkal ?... Nevezetes haladás ez a február 8-diki czikkel szemben, de nem a fölkelő magyarság kassai végzése felé, hanem ellenkező irányban : a jezsuiták előnyére. Természetes, ha a királypárti biztosok a taktikai téren nyert győzelmet kihasználni igyekeztek a jezsuiták birtokképessége ügyének előmozdítására is. Ugyancsak taktikából elismerték Ulésházynak azt a megokolását, hogy communitások nem kaphatnak adományban fekvő birtokot,1) de, mondák, ez csak a »privát« birtokokra áll, nem pedig az elpusztult apátságok és prépostságok javaira, a melyeket az 1550. évi 19-dik törvényczikk iskolai czélokra rendel fordítani és a melyek így a jezsuita rendnek nagyon is adományozhatok ; a mire természetesen Illésházy azzal vágott vissza, hogy igenis, az efféle javak iskolai czélokra, de nem a jezsuita-rend tartására fordítandók.* 2) Illésházy, a ki tán maga is észrevette, hogy a kitiltás kérdésénél .túlment a kelletén és nehezen fogja teljhatalma daczára is megbízói jóváhagyását kinyerni, a birtokképesség tekintetében nem engedett. Ellenfelei szintén nem akarták a végletekig vinni a dolgot, nehogy a kitiltás kérdésénél kivívott győzelmet veszélyeztessék. Mint a legtöbb esetben, úgy hát itt is compromissum lön az alku vége. A czikk első felét Illésházy sajátkezűleg fogalmazta meg : »a magyarok nem egyeznek bele, hogy a jezsuiták Magyarországon fekvő birtokokat bírhassanak« és ehhez ragaszták oda a főherczeg biztosai a februári czikk mintájára a czikk második felét : >>ó' fölsége azonban ragaszkodik a maga királyi jogaihoz«. Vagyis röviden összegezve a tárgyalások eredményét, a czikk most is ellentétet állapít meg a rendek és a király fölfogása közt, mint a februári kiegyezésben és így az ellentét el*) A communitások örökéletűek lévén, a nekik adományozott birtok magszakadás czímén nem háromolhatna vissza a koronára. 2) Illésházy ezen ellenokát abból lehet, sőt kell következtetni, hogy a ■compromissum útján létrejött czikkből iörüUetett az a hozzáadás, hogy a király ez ügyben »publicis constitutionibus insistit«, vagyis nem ragaszkodik ahhoz, hogy az 1550. 19. t.-czikk a jezsuitákra alkalmaztassák.
