Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
146 A »BÉCSI BÉKE« a főherczegre azon magatartásnál, a melyet a lelkiismereti szabadság kérdésében tanúsított. Az apostoli széken s a spanyol királyon kívül tekintettel kellett lennie Mátyásnak a németbirodahni katholikos fejedelmekre is, a kik már akkor, az »unio« és a »liga« megalakulásának vajúdásai között, erősen farkasszemet néztek protestáns kartársaikkal. Mert sok függött attól, hogy a római királyság, Mátyás esetleges megválasztása kérdésénél, nem fogják-e őt »köny- nyűnek«. gyönge katholikusnak találni? Olyannak, a kitől majdan a császári trónon nem oly mértékben várhatják a katholikos egyház védelmét, a mint az kívánatos volna, és épen ezért nem örömestebb adják-e, minden conservativismusuk mellett, szavazataikat a stájer Ferdinándra. vagy a németalföldi Albreehtre, ezekre a tizenhárompróbás híveire a régi hitnek ? Már régebben is. a februári tárgyalások után. de különösen a júniusi kiegyezés megkötése után. mikor annak királyi megerősítése szóban forgott, nem egy szemrehányó levelet kapott Mátyás főherezeg erről az oldalról, sőt egyik-másik buzgóbb németbirodalmi katholikos fejedelem követek által is kimutatta az első czikk miatt való megbotránkozását, s a főherezeg fájdalmasan érezte, hogy azok, a kiknek rokonszenvére a Xémetbirodalomban annyira számított, kételkednek az ő jó katholikuságában.1) Azok közt, a kik így gondolkodtak, előljárt Chronbergi János Schweickhart, a mainzi választó-érsek, a birodalom főkancellárja, tehát a legbefolyásosabb papi választófejedelem, a ki. a mint azt a fuldai választófejedelmi gyűlésre menő követeinek adott utasítása mutatja, kemény szavakkal ítélte el a júniusi kiegyezést.* 2) IS ha a főherezeg erre a körülményre magától nem gondolt volna is, a prágai nuntius nem szűnt meg őt. persze a saját r) E levelek hiányzanak ; a követjárásról sem maradt semmi írott emlék ; de bőven panaszkodik róluk jóval utóbb a főherezeg —1606 okt. 25. — öcscséhez, Miksához intézett levelében. (Ered. Innsbr.) 2) Az utasítás 1606 aug. 19. (Ered. BU. »Mainzer Erzkanzl. Arch. RTA Fase. 100.) Lehetetlen itt bővebben foglalkoznom a mainzi érsekkel, <le vallásügyi politikáját illetőleg utalok a köv. műre : Dr. W. Burger, Die Ligapolitik des Mainzer Kurfürsten J. Schw. von Chronberg. a Chroust által kiadott Würzburger Studien zur Geschiehte d. Mittelalters u. d. Neuzeit között.
