Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
126 A »BÉCSI BÉKE« érdekesebben, azt lehet mondani diplomatikai, oklevéltani módszerrel, az öreg Vilmos, Miksa bajor herczeg atyja, bizonyította be, mikor Mátyásnak d hozzá és fiához intézett és a magyaroknak adott vallási engedmények miatt mentegetődző rabu- lista leveleiben nem csupán Khlesl észjárását ismerte föl. hanem ugyanazokat a szavakat és kifejezéseket is, a melyekkel előtte e tárgyról hetekkel ezelőtt Khlesl élőszóval nyilatkozott.1) Az osztrák kiegyezési biztosok mindjárt legelső, mondhatnék megalakuló, értekezletükön1 2) kooptáltak magok mellé az időközben. május 30-ára összesereglett magyar kir. tanács tagjai közül három magyar biztost is, és pedig, természetesen a főherezeg akaratából. Thurzó Györgyöt, Forgách Zsigmondot és Erdődy Tamást. Ezek közül a két előbbi már a februári tár- gyalásokban is részt vön. Erdődy Tamás tekintélyes nagybirtokos. buzgó katholikos és, hogy későbbi korok kifejezésével éljek, ultrakonzervatív és ultraaulikus főúr volt, a kinek államférfim működéséről nem igen maradtak nyomok. Szavát, mint látni fogjuk, a kiegyezési tárgyalásoknál az udvar előtt kellemes irányban hangoztatta ugyan, de a kiegyezésnek ép oly buzgó híve volt, mint Forgách Zsigmond, a nyitrai püspök convertita fivére, a főpohárnok s Kógrád főispánja, a kit a korponai tárgyalások idejéből3), mint becsületes közvetítőt, jó magyar királypárti urat ismertünk meg s a kinek most a közvetítés mezején újabb babérokra és arra nyílt kilátása, hogy megkaphassa a hatalmas ecsedi Báthory István halálával megüresedett országbírói állást, a melynek elnyerésében bátyja, a püspök, és különösen a prágai nuneius pártfogolta. Velük szemben az egyetlen protestáns az egész bizottságban Thurzó György volt, a fölkelésnek és Bocskaynak nem barátja. Rudolfnak rendíthetetlen híve, a ki a forradalom alatt szenvedett kárai és kitartó hűsége jutalmául a februári kiegyezés után a nála zálogban volt árvái várat és ennek óriási uradalmát királyi adományképen, néhány hétre rá pedig az örökös grófi méltóságot 1 ) Vilmos bajor herczeg Miksa bajor herczeghez 1606 szept. 4. (Stieve id. mű VI. 66.) 2) Irományok 10. sz. c) alatt. 3) Magy. Orszgy. Emi. XI. k. 196. s köv. lapokon és fejezetekben passim.
