Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
OSZTRÁK BÉKE BIZTOSOK. 121 egyidőre elhagyta azt a két fivér között elfoglalt ide-oda ingadozó álláspontot, mely miatt őt egy neves történetíró köpenyforgatónak nevezte xj és a júniusi tárgyalások alatt őszintén Mátyás mellé csatlakozott. Liechtenstein különben nem annyira államférfinak, mint inkább a pénzügyek emberének tartható, a kinek egyik nevezetessége az, hogy a csötörtökhelyi Henkel Lázár után az államnak legnagyobb hitelezője volt. Hatalmas családi birtokai már 1598-ban, az osztozáskor, 98.000 forint évi jövedelmet nyújtottak, a mi mai pénzérték szerint körülbelül harmadfél millió koronának felel meg. Feleségével szintén óriási értékű uradalmakat kapott. Érteni lehet hát, ha a kincstár neki már 1605-ben 410.000 forinttal, mai értékben 9—10,000.000 koronával tartozott. Pénzügyi érdekei, meg az, hogy mint Morvaország főkapitánya saját nagy kárával végigszenvedte 1605-ben a hajdúk, török és tatár segédcsapatok nagy beütéseit Morvaországba, a török béke és a magyar kiegyezés barátjává tették őt. xV mellett a fölkelés protestáns jellege ellen 'em táplált ellenszenvet, mert, mint protestáns család sarjadéka, a morva atyafiak híres eibenschützi iskolájában tanult és ha 1599-ben. részint politikai okokból, részint Dietrichstein bibornok rábeszélésére, katholikussá lön is, a konvertiták közmondásos vakbuzgóságát mindig kerülte. De jó katholikus veit és a pápát nem hiába érinté kellemesen az a hír, hogy 1606 októberében a császár Liechtensteint nevezte ki a titkos tanács elnökének ; volt azonban annyira elfogulatlan is, hogy például nem valami nagy -úlyt tulajdonított a júniusi kiegyezés vallási engedményeinek és nem hitte, hogy belőlük a katholikus egyház romlásának kellene következnie, a mit benne aztán a pápánál is pápásabb prágai nuncius meg is rótt.2) x\ császár-király második kiküldöttje a kiegyezés tárgyaL (iindely, Rudolf II.. I. 47. — Mátyás Liechtensteint később, császár korában, Troppau herczegévé tette, a kit mint félszuverént a császár hivat, iratokban »Oheim« czímmel nevez. 2) Liechtensteinről v. ö. Hammer-Purgstall, Khlesl II. 184 ; Wiedemann, Gesch. d. Reform, und Gegenreform, ... in Lande unter d. Enns I. 509; Falke, Gesch. d. fürstl. Hauses Liechtenstein IL 125—242; Allgem. Deutsche Biogr. 18. köt. G14 s köv. ; Meyer Bevezetés LXXIII. s köv. : a pápai mint us jelentése 160G. október 9. (ered. Borgh.) és a pápai államtitkár levele 1606. okt. 28. (Vatikáni levéltár, Nunziatura di Germ.).
