Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ILLÉSHÁZ* EMLÉKIRATA. 117 leveleket, a melyeket a kassa országgyűlés meg Bocskay az ő számára a kiegyezési tárgyalások újból való megkezdése végett Mátyás fóherczeg czímére kiállítottak --'’-te a főherczeg menedék-levelének küldését, ha a főherczeg az újabb egyezkedésre hajlandó és őt és társait Bécsben fogadni óhajtja. Mi lesz jobb ? kérdé emlékiratában 2) a becsületes közvetítő ; az-e, ha a magyarságot véglegesen a török karjaiba hajtják és így mintegy kirekesztik a keresztyén köztársaságból a keresztyénség óriási kárára ? vagy ha visszatartják a keresztyén országok szövetségében? A mit a magyarok kívánnak, az nem is igazságtalan és nem is új dolog : idegen kormányzók és idegen tisztviselők által lábbal tápod ott jogaik és törvényeik tisztelete és az, hogy ne külföldiek, hanem honfiak kormányozzák Magyarországot. Minderre a király úgy is megesküdött koronázásakor, de a józan ész szerint sem lehet a magyarokat saját hazájukból kitúrni, a melynek védelmében az egész keresztyénség nagy hasznára eddig annyi vért ontottak. Es ha az eddigi, másfél évtizedes török háborúnak s a vele járó nagy áldozatoknak az volt a czélja, a mi tényleg czélja volt, hogy a török uralom lehetőleg visszanyomassék és Magyarország megtartassák : nem természetes-e, hogy vonakodás nélkül kell a kiegyezéshez nyúlni, a mely békés eszközökkel éri el ugyanezt a ezélt ? Toskána urának prágai követe nem légből kapott kósza hírek alapján jelenté3) június legelején, hogy a magyarság békeföltételéi miatt, ha nem módosíthatók, kizártnak tekinthető a becsületes kiegyezés. »A kassai czikkek annyira istentelenek, mondá a pápai nuncius,4) hogy nem érdemes szót sem vetni rájuk és úgy vannak csinálva, hogy ne lehessen kiegyezés, még ha mindent meg is akarna adni a lázadóknak a császár.« Prágában ez volt az általános vélemény. Be Bécsben, a tűzhöz és veszélyhez közel máskép okoskodtak. Itt a közvélemény el- *) *) Az előbbit közöltem Magy. Orszgy. Emi. XI. 790., az utóbbit közié Szabó Károly Tört. Tár 1882. 210. május 16-diki dátummal, de az eredeti (kpii.) május 15-diki kelettel bír.. 2) L. Irományok 4. sz. 3) Jelent, jíin. 5. Prágából (ered. flórenczi áll. ltár.). 4) Jelentése jún. 5. (másolataim közt a Borghese-osztály eredetijéről. Kivonatban Meyernél 118b sz. a.)
