Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

718 a IÍa6sai országgyűlés Ezenkívül: A) Bocskayt elégítse ki a király. Az ő kielégítése nélkül a kiegyezést magukra nézve nem tartják kötelezőnek a rendek. B) A hajdúságnak két havi zsoldot fizessen a király. C) A kiegyezés megtartásáért a király országai és a Németbirodalom fejedelmei is jót álljanak. D) Biztosítsa a király a magyarokat, hogy a támadásért soha senkin boszút nem áll s hogy az ország törvényeit és szabadságait mindenben meg fogja tartani. E) Mind ezen föltételekbe a király a már kihirdetett országgyűlés előtt egyezzék bele, különben nem jelennek meg rá a Bocskay-párti rendek.

1) XI. FEJEZET. Folyó ügyek tárgyalása. Sérelmek. Fejedelmi előterjesztés, ßeplica és törvénykönyv. Hadi szabályok. A hajdúság szervezése. Lovas hajdúság. »Másodrendű katonaság.« Adó. Igazságszolgáltatási és közigazgatási ügyek. Kérvények. A református papok folyamodása a prot. lelkészi rend, a sárospataki főiskola s az egyházkormányzat szervezése dolgában. A kiegyezésre vonatkozó czikkek tárgyalásával párhuzamosan haladt a kassai gyűlésen azon előterjesztésnek a megvitatása, melyet a fejedelem a folyó szükségletek és administrativ intézkedések dolgában nyújtott be a rendekhez. Azt talán mondanom sem kell, hogy e mellett tág tere nyilt még a legkülönfélébb, köz- és magánjogi »sérelmek« és panaszok előadásának. Hangoztatni akarom ellenben azt, hogy a választott nemzeti fejedelem alatt, a kormánynak és az országgyűlésnek nagyban és egészben véve homogén gondolkozása és érzelmei ellenére, midőn hát kormányzók és kormányzottak, amazoknak és emezeknek törekvései között nemzeti ellentétet nem lehet találnunk, a sérelmi politika csaknem olyan virágkorát élte, mint a Y. ö. Irományok XYI. sz.