Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.
A KASSAI OliSZAGGYri.ÉS tanácsosságába soha nem fognak beleegyezni. 1) A főherczeg azonban nem hallgatott a viszonyokat ismerő ember tiltakozó szavára s az eredmény az lőn, hogy a rendek, a kik legalább a megyés püspököket minden valószínűség szerint bebocsátják vala a kir. tanácsba, most szintén megköték magukat. A főurak conservativabb elemeinek tanácsára 2) ugyan végre május 11-dikén, tehát a gyűlés zárta előtti napon elismerték, hogy a királynak joga van a püspökök tetszés szerinti számban való kinevezéséhez, 3) »noha (mondák) számuk eléggé megszaporodott« ; elveték a túlzóknak a püspöki javadalmak országos megszorításáról szóló javaslatát is; de határozottan kikötötték, hogy a püspököknek az ország igazgatásában semmi részük ne lehessen, a kir. tanácsban helyet ne foglalhassanak, »nehogy az ország szabadsága ellen voxot feráljanak (= szavazzanak) az országnak legitimus tanácsosi között«; és III. Ulászló király III. végzeménye (1498.) 57. czíkke szerint főispánok se lehessenek. Sőt a kir. kegyuraság ellen határozatba vették azt is, hogy a czímzetes püspököket ne javadalmazhassa a király apátságokkal és prépostságokkal, hanem »az apátúrságot ugyan csak apátúr, a prépostságot pediglen prépost« bírhassa csak. 4) ITgy látszik, hogy a mérsékelt és túlzó elemek összetalálkozása a püspökök ügyénél bizonyos harcziasabb szellemet idézett föl a rendek közt a korponai hetedik czikk, a szent-székek és tizedek kérdésével szemben is. A februári ') A többször említett »opinio domini lllésházy«. •) Ezek már Korponán akkor, mikor arról volt szó, hogy a király csak két püspököt nevezhessen ki, azt javasiák (de javaslatuk nem fogadtatott el), hogy akár 32 püspököt nevezzen ki a király (»episcopus triginta duos faciat Sua M ta s«), de a világi ügyekben egynek se lehessen beleszólása. (Többször id. javaslatuk a bécsi udv. kam. ltárban.) 3) Természetesen csak addig, a míg üres hely van a magyar király adományozása alá eső czímekben. 4) L. Irományok XVI. sz. Megjegyzendő, hogy ezt a legutóbbi kívánságot már a királypárti Thurzó György is melegen pártolá Mátyás előtt id. véleményes jelentésében. (Akadémiai kézirattár IfiOG. 5. szám.)
