Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. ÁPRILIS És MÁJUS HAVÁIiAN, 555 történetírók nem is vonták le belőle a ránk magyarokra nem épen kedvező következtetéseket. Így látjuk, hogy az a magyar történetíró is, a ki először foglalkozott részletesebben az egyességgel, kénytelen e plenipotentia létezését határozottan elismerni.

1) Hogyan egyeztethető meg azonban e teljhatalom a kassai gyűlés végzéseivel, melyek a februári egyességet nemcsak meg nem erősíték, hanem annyira fölforgatták és elvetették, hogy egy újabb szerződés, az 1606. jún. 23-diki végleges egyesség lőn szükségessé? Miként egyeztethető meg ez ellentét, a nélkül, hogy be ne kellessen vallani, hogy a hiba, ha nem egyenes hitszegésében. hát brutalitásában vagy szelid szóval élve, csélcsapságában rejlik a Kassán időközben túlsúlyra vergődött forradalmi elemeknek ? . . . Hiszen egy, Illésházyhoz igen közel álló, minden gyanútól mentes tanú, felesége, az okos és tiszteletreméltó Pálffy Katalin, a kinek ezer oka volt véreit és semmi oka nem volt a császáriakat pártolni, a kassai végzések hatása alatt egész elkeseredve irja e kérdésről Tliurzó Györgyhöz, hogy férje Mladossewithtel együtt Korponán csak akkor vállalá el a bécsi követséget, mikor határozott és világos felszólítására a rendek határozottan és világosan, egyhangúlag azt felelték és Ígérték, hogy mindazt, a mit a két követ Bécsben végezni fog, szentül és változatlanul megerősítik.

2) Nem vagyok képes megérteni, mondá a méltatlankodó asszony, hogyan lehessen most a rendeknek a követeik részére adott teljhatalmat nevük gyalázata nélkül meghazudtolni.

3) ') Franki, A bécsi békekötés, Győri Tört. és Rég. Füzetek 111. 256. 3. jegyzet egyenest az oklevél bevezető szavaira hivatkozik. 4) 1606. május 14. egykorú fordítás a bécsi udv. kam. ltárban. ». . . . eousque id muneris in se assumere recusassent, donec a domino marito meo interrogatum í'uisset, utrum regnicolae ea omnia quae cum Petro Mladdossewith Viennae conclusuri essent, íirmiter ac inviolabiliter observarent; ad quae cum regnicolae una voce acclamassent, se omnia firmiter et inviolabiliter observaturos . . .« } 1) »Iam quomodo nunc datam suam plenipotentiam dominis ablegatis, sine infamia nominis ipsorum revocare possint, se (= Pálffy Kata) plane ignorare . . .« (U. o.)