Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

400 A KORPONAI OttSZAGRYÜLÉS. előszűr megállja helyét és megóvja tényleg csaknem teljes függetlenségét a török hatalommal s ennek területi terjeszkedésével szemben. Másodszor, liogy megfeleljen azon erkölcsi föladatának a magyarság irányában, a német befolyással szemben, melyet szóval ugyan Bocskay fejezett ki nyíltan és először végrendeletében, de melyet János Zsigmond óta Erdély föladatának tartottak még a nyugati megyék is. Harmadszor végre Moldva, de főként Oláhország fölött is a supremácziát csak egy erős Erdély tarthatá meg *) s innen érthető, hogy Bocskay dicziójának minél messzebbre való kiterjesztését kiváltképen az erdélyi rendek sürgeték.

2) Ha azonban Forgács Zsigmond erről a messzemenő kívánságról hallani sem akart, az is teljesen érthető. Hiszen múlt augusztusi utasításában a főherczeg már azért is erősen korholá Bocskayt, hogy a magyar koronához nagynehezen visszakerült Erdélyt magának óhajtja; és bizony Kudolf is nagy roszkedvvel hallá a fölkelők fejedelmének Erdélyre irányuló kívánságát.

3) Minden valószínűség szerint hát Forgács a rendek túlzó kívánságával szemben már Korponán fölveté azt az okot, melyet a magyar tanács tagjai alig két hét múlva Bécsben az ellen hangoztattak, hogy Bocskay partium gyanánt azt birja, a mit Báthory Zsigmond birt; azt az okot t. i. hogy a magyar királyt koronázási esküje az ország épségének megőrzésére kényszeríti.

4) De erős ellenállásra kellett a szertelen kívánságnak találnia az éjszaknyugati megyék követei, Illésházy és liivei részéről hasonlóképen. Ok meg azt mondhatták vagy legalább joggal gondolhatták, hogy az anyaország ilyetén való megcsonkítása csábos ingerrel fog hatni a bécsi ós prágai kormányokra, hogy az ország jogait a kiegyezés megkötése s a nyugalmas irlők helyreállítása után annál kevésbé respectálják, ]) Erdély e missióját még a Forgácsnak 1605. augusztusában adott főherczegi utasítás is nyomósán' hangoztatja, kívánván, hogy Bocskay Oláhországot a magyar korona iránti hűségben megtartsa. 2) Napló, deczemb. 1. alatt. 3) Irományok XXII. sz. a. 4) Cameralia; ex opinionibus consiliariorum hungarorum. ad 9. ianuarii 1606. (Udv. kani. ltár.)