Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

382 A KORPONAI OHSZÁGGYÍTLKS. egyezés hívei valának is. És riadalmuk könnyen érthető. Ahbau a kerületben, a hol a kerületi generális, abban a megyében, hol a főispán s azon a vidéken, a melynek központján a várparancsnok protestáns, ott békében tenyész, virágzik, sőt terjed a protestantizmus; mert nem a törvény erőtelen, holt betűje virraszt fölötte, hanem a férfi-marokba szorított kard éles pengéje űzi el feje mellől a veszélyeket. Elég példa erre a múltból, hogy többet ne említsek Schwendi Lázár 1 és Rueber János főkapitánysága, a kiknek köszönhető nagy részben a protestantizmus elterjedése Magyarország keleti, különösen északkeleti megyéiben; vagy a tárgyalás alatti időből Thurzó György a dunáninneni főkapitány, a ki hű és buzgó királypárti ember létére tisztelettel tevé félre azokat a kir. parancsokat, melyek a kormányzása alatti várakban tartozkodó protestáns lelkészek kiűzése ügyében küldettek hozzá.

2 Ellenben, ha híven ahhoz az elvhez, melyet Zalatnoky püspök oly hévvel hangoztatott — hogy t, i. a király a tridenti végzések értelmében csak olyanokat nevezzen ki tisztségekre, a kik igaz katholikus voltukról ünnepélyes hitvallást tőnek; — ha hiven ehhez az elvhez, melyet az udvari körökben kezdődő ellenreformáczió már a katholikus Lippay personalis kineveztetésével életbe léptete s a jövőre szigorúan követni szándékozók, kir. tanácsos, kerületi főkapitány, főispán és várparancsnok csak buzgó katholikusok 3 sorából fog vétetni

: *) Jól tudom ugyan, a mit legújabban Hopfen : Kaiser Maximilian II. und der Compromisskatliolicismus (München 1895) 109. 1. újólag hangsúlyoz, hogy Schw. magát a r. kath. egyházhoz tartozónak vállá. De föltétlen tolerancziája, sőt pártoló magaviselkedése a protestantismussal szemben több jogot ád őróla mondani azt, a mit Otto (Gesch. d. Eeform. im Erzherzogth. Oesterreich unter Maximilian II., a 6. lapon) Miksa császárról mond, hogy bensejében protestáns volt s csupán különféle okok tárták ó't vissza »ausserlieh in der Gemeinschaft der römischkatholischen Kirche.« 2) L. ezt az 1604. pozsonyi orszgy. bevezetésében, a M. orszgy. Emi. X. kötetében. 3) Tehát idegenek és indigenák sorából: mert annyi magyar katolikust nem találtak volna. L. az 1605 januári gyűlés bevezetését, jelen kötet 16. lapján.