Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
306 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. csak a katholikus vallás védelmének és terjesztésének föltétele alatt adományozza, adja el vagy veti zálogba a király, a ki a katholikus vallás védelmére koronázásakor különben is megesküdött: a kinek e föltétel nem tetszik, az ne fogadja el az adományt, ne vásárolja meg vagy ne vegye zálogba a birtokot. 1) A mi pedig a korponai rendek és Bocskay amaz erősen hangoztatott alaki kifogását illeté, hogy a sérelmes záradékok újak, szokatlanok s már ezért is, mint a szokásjogtól eltérők, törvénytelenek; erre is megvolt a maga csattanós válasza Nyitra jó pennáju püspökének. Hiszen az eretnekség föllendülése is, a mely ellen a záradékok irányulnak — mondá Forgács Ferencz — újabb keletű s épen ezért lőn ez az új záradék csak újabban szükséges. 2) Ellentétben Khlesl és a főpapok nézetével, a miniszterek előtt a záradékok elhagyása, Bocskay kívánságának teljesítése, nem látszhatott oly veszedelmesnek, mint a minőnek ezt a főpapok képzelték. Vagy, hogy tán hívebben fejezzem ki gondolataikat, azt a hasznot, mely a záradékok becsúsztatásából a katholikus egyházra származhatott volna, inkább csak elméleti, elvi értékűnek tartották, olyannak, a mely a gyakorlati életben korántsem mutatkozik akkorának, mint a papiroson, sőt sok esetben majdnem a semmivel lesz vala egyenlő; főként olyan gyönge uralkodó kormánya alatt, mint Rudolf s olyan zavaros időkben, fölfordult viszonyok közt, mint Magyarországéi Bocskay támadása előtt is voltak. Mert a protestáns zálogbirtokos nyakára ugyan nem küldött senki brachiumot azért, hogy el nem űzte a zálogbirtok területéről a protestáns ') Khlesl pláne azt ajánlá, hogy legjobb megoldás lesz a záradékok kihagyása esetén protestánsoknak semmit nem adományozni, el nem adni s zálogba nem vetni, levén ez tisztán a királytól függő dolog. Ha ezt lllésházy, a nagy birtokszerző, megtudja, bezzeg ő lesz a legelső', a ki a záradék bennhagyásába beleegyezik, mondja gúnyonyosan Khlesl Krenberghez irott 1606. febr. 14-diki levelében. a) Nec valet objectio, quod non ita pridem istae clausulae introductae sint; nam et haereses nuper invaluerunt; cui obviam ire per has iustificatorias clausulas oportuit. — Forgács F. idézett emlékirata Mátyás főherczeghez.
