Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
304 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. protestánsok kiűzését Ferdinánd főherczeg tartományaiból s az ipar és kereskedelem e miatt tüstént érezhető nagymérvű csökkenését. 1) Egy másik, jóakaró s föltétlen híve a császárnak pedig, a ki különösen Felső-Magyarország viszonyait ismerte alaposan, legalább annak a megigérését javaslá, hogy a jezsuiták Erdélybe, Kassára és FelsőMagyarországba 2) semmi esetre se fognak bevitetni. 3) Ezekkel szemben azonban igen erősen tartotta magát az a nézet, mely e kívánság teljesítésében a magyar király patronátusi jogainak méltatlan korlátolását látta 4) s melynek a királyi jogaira betegen féltékeny uralkodó is hódolni látszott, mert tudomásunk van róla, hogy őt a korponai rendek e kívánsága mérték fölött bosszantá. 5) Semmi kétség benne, hogy úgy Khlesl mint a magyar főpapok, különösen Forgács Ferencz és Szuhay a korona elégedetlenségét tőlük telhetőleg szították, főként az által, hogy a korona jogaival Illésházy machinatióit állíták szembe, nekie s az ő gyűlöletének tulajdonítván ezen, a római kath, vallás szabadságával, tehát a fölkelők pártolta általános vallásszabadsággal épen ellenkező kívánság megszületését; noha Bocskay a maga megokolásában tisztán csak Erdélyre hivatkozott. A jelek különben odamutatnak, hogy az erdélyiek jezsuita-gyűlöletéhez Illésházy a maga érzelmeivel hozzácsatlakozott, ebből Bécsben sem csinált titkot, s minekTöbbször id. beadványa. Érdekes, hogy ezt a históriai igazságot, mely azóta min-tegy tantétellé vált, az éles elméjű s practicus Geizkofler már 1605-ben, alig pár évre a kiűzetés után, kimondá. a) Értsd az akkori technicus terminus alatt egész Kelet-M agyaiországot. : í) A már idézett Névtelen véleménye. *) Ezt legcsattanósabban bizonyítja az 1606. febr. 9-diki, Bocskayék által el nem fogadott első bécsi egyezmény 8. pontjának erre vonatkozó első kikezdése: »Sicuti domini ablegati (= Bocskai teljbatalmi küldöttei Illésházy és Mladossevits) liuic suo articulo Korponensi inhaerent, ita S. Caes. regiaque Majestas suis qiioque juribus institit.« (Örömest elhiszem, hogy a »szerzetes rendek befogadása« a felségjogok és nem a legfőbb kegyúri jogok közé tartozik; — v. ö. A. I. czikkét a legfőbb kegyúri jogról, Budapesti Szemle 1895. szept. 361. 1. — Az eredmény Budolf nézeteit illetőlég ugyanaz marad.) 5) Dispacci 1605. nov. 7.