Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

I 6 0 5. KÖVEM BEE UECZEMKEKBEN. takból önként folyik, merem azt az állítást koozkáztatni, hogy a korponai kiegyezési alkunak első napon letárgyalt pontjai a rendek szeméban a kiegyezés főbb föltételeinek látszottak lenni, s a második napon, november 28-dikán (pénteken, Bocskay »szerencsés« heti napján), ama föltéte­lek kerültek vita alá, melyeket a rendek másodsorban tar­tának fontosaknak, a melyeknél — hadd legyen szabad e nagyon is triviális kifejezést használnom — nem szorítá annyira lábukat a csizma. Noha, mint látni fogjuk, nem egy e föltételek közül valóban kiáltó közjogi és politikai sérelmek orvoslását kivánta. Látszólag nem tartozott ez utóbbiak közé a soron levő pont, Bocskay föltételeinek 8-dika a jezsuitákról. Azt kivánta ebben a fejedelem, hogy a király a Jézus-rend tagjait ez országból kivigye s többé be se ereszsze. »Elé­gedjenek meg (a páterek) azzal, hogy Erdélyt funditus evertálták és felforgatták — mondja róluk az indokolás, 1) — itt ez országban (Magyarországban) sem efficiálnának egye­bet háborúnál s minden dolgok fel fordításánál.« Lehetetlen, hogy ez a megokolás eszünkbe ne jut­tassa, a mit a rend tagjai ellen több mint egy évtized óta Erdélyben vádul fölhoztak, s különösen azt, hogy Erdélyt a maga hagyományos politikájától, a törökkel való békés egyetértéstől, az ingadozó Báthory Zsigmond kormányzása alatt az a nagy conceptiójú, a keresztyén hatalmak egye­sítését s a török uralom megtörését czélzó terv téríté el, a melyet a prágai és gráczi udvarban ós Báthory Zsig­mond mellett a jezsuiták, főként az ideális fölfogású, tevé­keny szellemű Cardio Alfons 2) kovácsoltak. Néhány szép lapot, néhány fényes győzelmet, húnyó dicsőség fölragyogá­sát köszönheti e tervnek Erdély s az anyaország története. De a dicsőség rövid napjait a leirhatlan nyomor és szen­vedés hosszú évei, Báthory Endre, Mihály vajda, Básta és Székely Mózes szomorú korszakai követték, gyűlölettel tölt­vén el minden erdélyi s partiumbeli ember lelkét e bajok okainak hitt jezsuiták ellen. J) Irományok X. sz. 8. pont. Erről bővebben Szilágyi S, Oarillo Alfonz cz. becr.es művében.

Next

/
Thumbnails
Contents