Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1 605. NOVEMBER DECZEMBER BEN. 297 követelték, ezzel a követeléssel mintegy azt akarták jelezni, hogy elfogadása esetére nincs kifogásuk a püspökök kir. tanácsosi tisztje ellen sem, mert fölteszik a nemes emberről, mint a szent-korona tagjáról, hogy az ország jogainak a kir. tanácsban nem árulója, hanem védelmezője fog lenni. A követelés vagy — mondjuk — indítvány e szerint közvetítő jellegével alkalmi közeledés akart lenni a korona álláspontjához. Minden valószínűség szerint csakis mint ilyent fogadták el a rendek határozatukban, mely befejezte az első mozgalmas napnak, november 24-dikének, tárgyalásait. 1) V. FEJEZET. Nyolczadik czikk : a jezsuiták kitiltásáról. Ennek különös indokolása az adománylevelek vallásszabadság-ellenes záradékaival. Kívánság, hogy e záradékok is töröltessenek. A kettős kívánság és a király felség- és kegyúri joga. A záradékok jogosultságának s hasznainak kérdése. Méltányos döntés meghiúsul. A rendek szilárdan ragaszkodnak hát Bocskay követeléséhez. — Kilenczedik czikk: csak magyarok alkalmazása a tisztségekben. Idegenek és indigenák népszerűtlensége — s ennek okai. Mátyás engedékeny. — Tizedik czikk : csak magyar várőrségek tartása. A csász. csapatok Magyarországon. A rendek kívánsága mellett szóló objectiv okokat a kormánykörök nem ismerik el. E helyett Mátyás a magyar tanács kérdésénél enged. Furcsa összeköttetés a két kérdés közt. Visszapillantás a magy. kir. tanács állapotára. Bocskay hibája, melyet a korponai rendek javítanak ki. Ennek fontos következménye. — Tizenegyedik czikk: a nádor szerepe az országgyűlésen a király távollétében. E távollét rossz következménye. A főherczeg országgyűlési »teljhatalmának« értéktelen volta. Ezért bíznak a magyarok a nádorban. A főherczeg méltatlankodik. Tagadó válasza. A korponai rendek mégis azt kívánják, hogy a király távollétében a nádor és ne a főherczeg vezesse az országgyűléseket. Több ízben volt alkalmam részint jelen bevezető értekezés, részint e gyűjteményes munka folyamán két dolgot hangsúlyozni. A rendszertelenséget, mely országgyűléseink törvényein, törvényjavaslatain s a velük egybefüggő tárgyalási iratokon észlelhető 2); aztán az irály pontatlanságát és Napló. Irományok XII. sz. a. -) Csak a mohácsi vész utáni törvények lebegnek ugyan szemeim előtt, de a mit mondok, ráillik 1526 előttre is,
