Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1 605. NOVEMHEH DECZEMHERHEX. 295 kik közül csak legföljebb kettőnek, a nyitrainak és győrinek, ép, nagy részüknek rémítően csonka, néhánynak, öt-hatnak, pedig egészen a török alatt a dioecesise ?... Három katholikus püspökség teljesen elegendő Magyarországnak : ez lőn a rendek körében a legújabban fölmerült jelszó, s e három közül is csak egy, a cancellár lehessen, hivatalánál fogva, a magyar kir. tanács tagja.

1) A határozat megfogalmazásánál ezt a megszabott hármas számot kihagyták ugyan a rendek; de ahhoz, hogy a püspökök száma a czímzetesek (magyarországi czímet viselők) eltörlése által korlátoltassék, továbbra is ragaszkodtak. A kir. tanácsban való részvétel kérdésénél pedig egy új föltételt vetének a viták a fölszinre, mely nem egy szempontból nevezetes. Azt kezdték hangoztatni a rendek, hogy püspökké a korona csupán nemes születésű papot nevezhessen ki. A.fölfogás, a nézet, mely ebben a kívánságban nyilvánult, sem a kath. egyház, sem különösen a protestantismus elveivel nem egyezett meg — s annál visszatetszőbbnek tűnhetnék föl előttünk 2) a benne megnyilatkozni látszó rendi szűkkeblűség, minél bizonyosabb az, hogy e kívánság támasztója vallásos és hitbuzgó protestáns nemesség volt. Protestáns nemesség, mely a szétzüllés, a szétmállás e szomorú korszakában, mikor a hit, a föltétlen és rendíthetlen hit volt az egyedüli erkölcsi hatalom, áhítattal csüngött istentdicsérő ajkain annak a protestáns papnak, a ki sok esetben nyomorult jobbágya szegény fiából vergődött föl lelkének pásztorává. Ne is keressünk hát e kívánságban rendi szűkkeblűséget,

3) Egészen más: alkalmi meg politikai okai vannak neki. Ezt az utóbbit Bocskay mondja meg, ') Irományok XIX. sz. A három püspökség: a győri, nyitrai és zágrábi lehetett. — A eaucellárságot illető pontra már Bocskay 1605. júliusában figyelmeztető Thurzó Györgyöt. ") És pedig minden democraticus »Duselei« nélkül, mint a német mondaná. :

!) Más szempont alá esik egészen az 1514 : XIV. tcz., mely elrendeli, hogy paraszt származású papot a király püspökké ne tegyen. De érdekes, hogy már ekkor beleavatkoztak a rendek a király főkegyúri jogába. Erre utaltam R 291. 1. 2, jegyzetében,