Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
V KORl'OX/U OURZÄiiGYi'ir.KS. essék szájukból a koncz, nem mertek zajt ütni, mikor azok (a német tanácsosok) nemcsak az ország jövedelmeit pocsékolták el, lianem az egyház vagyonára is rátették szentségtörő kezeiket x) Tovább nem folytatom. Ha csak — a mi nem valószínű — harmada igaz is e vádaknak, melyeket írójuk, buzgó katholikus magyarbarát, a ki katholikus és magyar szempontból ostorozza a pápa előtt a magyar püspöki kar bűneit, mindenesetre magyar forrásból merített, akkor érthetőkké válnak előttünk Bocskay kívánságai, illetőleg föltételeinek a püspökökre vonatkozó pontja. 2) Vegyük még ehhez némely főpapnak, mint pl. a gőgös Szuhaynak apróbb administrationális ügyekben a kis emberek, társadalmi érintkezéseiben a nagy emberek iránt mutatott brutális, ellenszenvet keltő magaviseletét, 3) s előttünk állnak egész teljességükben az okok, melyek a túlnyomóan protestáns nemességet a püspöki kar ellen rövid néhány év alatt gyűlölettel tölték el s kimondatták vele himezés nélkül, hogy Con questa autorita giudicavano le cause cosi criminali come eivili e condannavano l'homini alia morte, non havendo alcun scrupulo dell'irregularita. E quello che é peggio, sentenciavano tal volta in la vita et in la robb a e privavano delle facoltá grosse non homini communi, ma principali baroni b per sdegnio privato b perohö la camera ne liavea bisogno. . . . Con questa industria et, fldelta cercavano esser grati a quelli. dalli quali dependevano, Et dall' altro canto non osavano. come cani muti, per non perdere il boccone, ahhajarli, quando quelli non solo dissipavano malameiite le rendite del regno, ma con gran impieta profanavano Ii vescovati, l'abbatie et Ii tempii di Dio . ..« 9) Ezen Dello stato stb. czímíí emlékiratnak a magy. püspökökre vonatkozó kegyetlen ítéletét a Budapesti Szemle 1889. évi májusi füzetében ellentétbe helyezvén Ipolyi egy mondásával, ez utóbbinak adtam igazat. Noha akkor a kérdéses emlékiratnak csak gyorsan készült s futólagos kivonatai voltak előttem, most pedig az egész szöveget birom, mégis föntartom azt, a mit akkor mondék. de csupán az I. Ferdinánd és Miksa királyok alatti püspökökre vonatkozólag. Támogat ebben engem az ultra-kálvinista és »vad« magyar Hungaroteutomachia szerzőjének , föntebb idézett kedvező nyilatkozata a Szuhay-Forgács-féle regime előtti kath. egyháznagyokról. 3) Erről lllésházy István hűti. pőrében szólok.