Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

L 6 05. NOVEMBER DECZEMBER BEN. 28 a gekben a népet evangélikus papjai nyíltan és fényes nappal a szószékből az erőszak megtorlása ellen isten igéjével izgatták

1); ép úgy fölhangzott a biztató, az izgató, az ellenállásra ösztökélő szó két hosszú esztendő alatt FelsőMagyarország összes völgyeiben s a Tisza vidék tágas síkjain is. Az országot, melyet az ozmán — a jó barát! — oly kegyetlenül összetört, a népet, melynek vallon és hajdú, török és tatár alig hagyott egy-egy lélekzetvételre való nyugalmat, egy eddig nem ismert betegség, a vallásharczok lázas izgalma fogta el; völgyön ós síkon új szél támadt, mely a nemzet hajóját az eddig e részben csendes partok mellől ismeretlen áramú vizek zátonyai felé kezdte hajtani. Annak a nemzet-ellenes bűnnek, a honnan ez új betegség fakadt s a mely az új állapot forrása volt, szerzője néhány túlságos buzgalnm püspök vala, a kiket az Európában fölszínre kerülő ultra-katholikus áramlat szellője nieglegyinte és eltérített a »quieta non movere« józan útjáról, a melyen buzgó katholikus, de méltányosan gondolkozni, a viszonyokkal számolni tudó főpapok haladtak. Sok igaza van annak a párbeszéd alakjába öltöztetett röpiratnak, mely az időtájt az országban s Bocskay táborában kézről kézre járt, midőn azt mondja, hogy »ezelőtt is éltek buzgó »pápista« egyháznagyok, a kik vallásuk terjesztésén fáradoztak, de aztán vigyáztak arra is, hogy a miatt az állam java ne szenvedjen.

2) Az Oláhok, az Abstemiusok, a Gregoriánciak, a Listhiusok, a Verancsicsok, a Radécziak, a, Fejérkövyek féket tudtak vetni buzgalmuk tüzének s nem járt oly gonosz tanácson az elméjük, melyből az országra szerencsétlenség támadhatott volna. Ez Pethe Mártonnak, Szuhaynak, Forgács Ferencznek, Migazzinak ... lőn föntartva . . .« Egészen ellenkező álláspontból indul ki, de szintén a protestáns és forradalmi pampliletista következtetéseihez jut buzgó katholikus, olasz szerzője annak a Bocatius elbeszélése fogsága idejéből. IfiOö. október. {Bécsi udv. ltár.) -) »Ne ({iiid detrimenti respubliea Hungáriáé capiat.« A többször id. Hungaro-teutoinacbia.