Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

1605, JANUÁRJÁBAN'. 25 országgyűlés megnyitására várván, tenni jónak látták, egy fölirat vala Mátyáshoz, melyben gyors segélyt, gyors oltalmat kértek a Bocskay-pártiak ellen. Hangsúlyozták ebben az iratban, hogy a »lázadók« eleintén a vallási zaklatásokat használták ürügyül erőszakoskodásaiknál; de kitűnt, hogy a mozgalom valóságos »lázadás«: mert katholikust és nemkatholiknst egyaránt a maguk pártjára igyekeznek vonni

: senkinek vallása felől nem kérdezősködnek, senki elé vallása miatt szabályokat nem írnak, sőt Bocskay még a katholikus papokat is, a kik hozzá csatlakoznak, hitlevelekkel biztosítja, így történi mondják a rendek, hogy a lázadás oly gyorsan tudott terjedni mindenfelé. Ezért vagy fegyverrel kellene ellenök, de szintén gyorsan, eljárni vagy ugyancsak gyorsan békealkudozás által kell őket útjukban megállítani, már akár a főherczeg, akár a helytartó, akár a magyar tanács veszi is kezeibe az alku fonalát a király nevében. Ok, a rendek, megnyugosznak abban is, ebben is, s ha ő felsége a fegyver útjára lép: úgy mindenekelőtt Kolonich Siegfriedet támogassa néhány német ezreddel, míg a király seregei Básta alatt összegyűlnek és összpontosíttatnak. Szükséges azonban, hogy e sereg az ártatlanokat, a híveket megkimélje. Az idegen, a német ezredek küldése sürgetését, mely az eddigi országgyűlések végzéseivel homlokegyenest ellenkezett, azzal indokolák a rendek, hogy Bars, Nvitra, Pozsony és más megyék összes nemessége kész a király hűsége mellett személyesen insurgálni, de fél jobbágyaitól s azért kellene az idegen katonaság, hogy ettől tartva, a jobbágyság valami zendülést ne kezdjen a földesurak hátuk mögött, addig, míg ezek a »lázadók« ellen harczolnak. Azonban sietni, gyorsan tenni: ez a fő, nehogy Bocskayék a törökkel egyesüljenek s kitavaszodjék.

1) A pozsonyi rendek ezen irata azonban daczára csaknem hyperloyalis tartalmának s daczára annak, hogy törhetlen hűségüket erősen hangsúlyozta, — nem találta Mátyás főherczeget oly hangulatban, mely az országgyűlés megtartásának nagyon kedvező volt volna. J) Irományok XVII. sz.