Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
1 605. KOVEMBER DECEMBERIEM. 221 Mindent összevéve egy hatalmas többséggel van dolgunk, mely míg egyrészt a törvény utait követte s jogait halálig védelmezte, másrészt a törvényesen uralkodó koronás király előtt örömest fejet hajtott, a jogok ós kötelességek harmóniájának, az egymást kiegészítő ellentétes tényezők jóltevő egyensúlyának élénk tudatával bírván. Kell-e szebb bizonyítvány arról a józan és igazságos szellemről, az egymásba fonódó jogok és kötelességek tiszteletéről, mely e forradalmi gyülekezetet átlengé, mint az, a melyet Korponán meghozott törvénykönyvében ő maga állított ki magának, midőn az 1605. év harczai közt királypártiság ürügye alatt némelyektől elsarezolt ingóságok visszaadását elrendelvén. ezt az igazságos intézkedést úgy indokolta, hogy »mennyivel inkább keressük elvétetett szabadságunkat, anynyival inkább méltóbb azt magunk között megoltalmaznunk.« *) A mint egyszer ez a komoly, méltányosan ós igazságosan gondolkozni tudó többség látta Forgács Zsigmond megjelenéséből és beszédéből azt, hogy a koronás király őszintén elhatározta a törvényes útra visszatérni, hogy a főherczeg a kiegyezés módosításai megfontolásán komoly jó akarattal dolgozik; a kiegyezésnek abban a pillanatban meg volt nyerve s őszinte lélekből szavazott köszönetet és hálát törvénykönyvében vezérének Bocskaynak, a miért az ügyeket ide vezette. 2) Tiszta bort öntött hát lllésházy Mátyás főherczeg poharába, mikor már az alkudozások kezdetén biztosítá őt arról, hogy a korponai gyűlést a kibékülés meleg óhaja lelkesíti, ellenséges gondolatokat az udvar ellen a magyarság nem táplál, csak a kormány részéről ne történjék olyasmi, a mi gyanút ébreszthetne. 3) S maga a kir. biztos, Forgács Zsigmond is igaz meggyőződés hangján *) Irományok. XXVIII. sz. 2) U. o. a bevezetésben. A többször idézett Kassavidéki Névtelen véleménye pláne azt mondja s nem alap nélkül, hogy »hungaricae nobilitatis maxima pars in anni praeteriti 1605. sub finem eiusdem in Decembri celebrata diaeta nonnisi ad redimendum pacem aliquid se contributuram pollicita est. 3) Irományok XIV. és még lllésházy Kolonicshoz 1605. novemb. 24. (Bécsi udv. ltár). 15*
