Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1 6 Oí). XOVKM KEK D EC Z KM R KR B E N. T>an, mégis elállott e szándékától Mátyás, meggondolván talán azt, a mit épen e napokban Illésházy írt Cavrianihoz, Mátyás kegyencz ministeréhez, liogy tudniillik »a püspök urak éljenek hivatásuknak: az Isten tiszteletének; járjanak szorgalmatosan a templomba és imádkozzanak, hogy az Isten fordítsa cl rólunk haragját; világi dolgokba pedig ne ártsák i i>e magokat.«

1) Be kellett a főherczegnek látnia, hogy bármely püspöknek, különösen azonban oly harczias, túlbuzgó s egyoldalú embernek küldetése, mint a minő Forgács Fei-encz a püspök-cancellár volt. a csaknem kizáróan protestáns, hitbuzgó és mint látni fogjuk, minden püspököt rossz szemmel néző fölkelő magyarság közé legalább is politikátlan dolog, több mint taktikai hiba volna. De protestáns •«embert nem akart küldeni, hiszen sokan voltak, a kik e • részben a mmcius aggodalmaiban osztoztak s gyanúperrel eltek volna a protestáns biztos iránt. Ki tudja, tán maga a főherczeg is közéjük tartozott. így lőn hát hosszabb mérlegelés után a világi ugyan, de katholikus Forgács Zsigmond, a ki kétszeri, becsületeden és ügyesen végzett missió után amúgy is legalkalmasabb volt e tisztre, megbízva e megtisztelő és áldásos de ' nehéz föladattal, hogy a Korponán egybesereglendő statusokközt a kiegyezés föltételeit, a mennyire lehet, megstipulálja. És most vezessük el Bocskayt, meg a pártjabeli rendieket Korponára, a hol a két fél közt létrejött fegyverszünet tartama alatt a magyar protestáns egyház életére u • meg a magyar alkotmány történetére mélyen kiható elvek ({ -es intézkedések — későbbi alaptörvények — fölött az előkészítő alkudozások kezdetüket vették. >) 1605. nov. 19. (Innsbrucki helytart. ltár).