Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

156 A SZERENCSI GYÜLÚS. VI. 1605, ápril 20. A BocsTcayhoz az esJc ületétel titán intézett beszéd a szerencsi gyűlésen. Az irat élén: Post praestitum Juramentum dicenda oratio. Fölséges urunk, nekönk természet szerint való kegyelmes fejedelmönk! Legelőször mi felségedet egész országúi minden rendek nagy szeretettel és alázatosan az boldog fejedelemségben üdvözöljük; szerencséltetjük és áldjuk, hogy az mely erős és mindenható Isten ezt a mi nyomorúlt nemzetönknek nagy igyét felvette, kezdette és eddig szerencséltette ő szent felsége nagy kegyelmességiből, ez utánnis felségednek jó gondviselése által hatalmasan az ő szent nevének dicséretire vigye elő, hogy az fölséged vigyázása és kegyelmes, szárnyai alatt örökös, csendes, boldog megmaradása lehessen elfogyott nemzetönknek és mind az nemes országnak eleitűi fogván való böcsületeért, s minthogy az fölséged birodalma alatt immár egynehány tekéntetes és nagyságos urak vadnak, tetszett egész országúi, hogy ezt a titulust ma felségednek adjuk fejedelemségével eggyütt. Tisztire nem szükség, hogy felségedet megemlékeztessiik: mindnyájunknak abbul egyedül Fölséged lehet mestere és jó vezére; minemő helyen legyen situsa és állapata romlott hazánknak, felségednél nyilván vagyon; kivel vagy ellensége az szomszéd országokban, vagy nem tiszta szíbűl való .jó akaróink, vagy igen gyenge még barátságok; belől penig fogyatkozott állapatját minden részébűi jól látja Fölséged. Az nagy szerencsének penig az alatt tudja nagy irigye is támadhat; elő és hátra, jobbra és mind balra, mennyi vigyázásának kell lenni Fölségednek, azt Fölséged kegyelmes Ítéletire támasztjuk. Az igvenes törvénnek és az szép igas-ságnak, kegyelmességgel elegyesnek, köztünk való kiszolgáltatására (sic) fölségednek második czélja, melyben hogy az hatalmasoknak megzabolázója, az nyomorultaknak gyámola,