Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

1605. ÁPRír, HAVÁBAN. 137 a török elleni szent háborúra adott. Ahhoz a királyhoz, a ki atyja leghívebb tanácsosait, Dietrichsteint, Rumpfot és Trautsohnt elkergette,

1) a ki saját fivérét megveti, gyűlöli s helyettük egy hitvány trombitás gonosz fiát, a perfid, haszonleső Unverzagt Farkast

2) és a zsidó Lang Fülöpöt

3) hagyja magán uralkodni, mert azt súgják fülébe, hogy ő a törvény fölött áll, ahhoz a királyhoz, a ki a törvényeknek s királyi tisztjének meg nem felel, a ki csak egy második Nabukodonozár, méltók cselekedetei. Ezekből lehet őt megítélni. Fölosztja az országot fizetetlen zsoldosai között, mint a török a hódított földeket tímárokra. S ez a* zsoldos had büntetlenül égeti, dúlja, rabolja a nemzetet, feltöri a templomokat s a sírboltokat, a férjtől nejét, a bátyától nővérét, a szülőktől a 8—9 éves lányokat elragadja s meggyalázva, nagy váltságdíjért adja vissza csak s aztán a hegyek közé bujdosott, őrölt fahéjból, fák. gyökereiből táplálkozó népet vadászsza. S míg a föld népe rakásra hull az éhségtől, mint a dögvészes barom, a király addig az alattvalóitól kicsikart s a kereszténység fejedelmeitől zsoldosai fizetésére adott segélypénzen arany koronákat, eziist asztalokat készíttet, arany lánczokat, gyűrűket, ékköveket s csecsebecséket vásároltat össze 4) s fölgazdagodik. Az ország törvényeit eltörlé a király: de állíta helyükbe kamarákat, igazabban mondva kínzó műhelyeket, melyek a lakosság vérét szipolyozzák. Beállítá e kamarákba a mészáros Szuhayt s a horvát parasztot Migazzit, ezeket a vadászkutyákat, a kik kiszagolják, hogy hol találhatni még 3) Dietrichsteint nem kergette el Rudolf, csak távol tartá udvarától. -) Unverzagt a (prágai) udv. kamara nagy befolyású elnöke, a jószágelkobzások egyik legfőbb factora volt. Neve különösen lllésliázy pöre óta lőn Magyarországon általánosan gyűlöltté. 3) A zsidó származású Lang, e kegyencz komornyik gyászos befolyása és perfid viselkedése a német birodalomban is közbotránkozást okozott. *) Általánosan ismert dolog Rudolf, a finom műértő csaknem betegséggé fajúit gyűjtő-szenvedélve, melynek azonban áldásos következményeit a cultur- és műtörténet mezejének munkásai csak mostanában kezdik igazán érezni.