Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
V. A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602–1604-IG.
1 602—1604-1« 625 alispánt választá meg követekké; költségeik (a szokásos 300 frt) fedezésére minden háztól 3 dénárt szabván meg. Hivatkozással arra, hogy (mint föntebb is említve volt) a haramiapénzt a slavon rendek a dieán fölül fizették, jónak látta a gyűlés kellő tisztelettel félretenni a fölségnek egy a gyűlésen fölolvasott parancsát, melyben minden háztól egy-egy forintot kért a magyar kamarához beszolgáltatni. Nem mondja a slavon rendek végzése, hogy mi czélból kérte e rendkívüli adót a király; de alig tévedünk, midőn azt hiszszük, hogy ez a kívánság is, ép ügy mint a magyar megyékhez ugyanez időben intézett fölhívás, a fizetetten zsoldosok kielégítését czélozta, hogy általa a rendek, illetve a köznép, a beszállásolás terheitől részben megszabaduljanak. A magyar megyék nagy része megfelelt — mint tudjuk — e kívánságnak; de azt is tudjuk (hisz maga a hadi tanács is elismerte), hogy annak daczára a beszállásolás roppant terhein semmit sem könnyített a kormány. A dicát nem fizetők ellen hanyagúl eljáró megyei orgánumok megbírságolását a gyűlés, a bán kívánságára, kimondotta s a bírságot ügy erre nézve, mint a hidak helyreállításában és javításában hanyag tisztviselőkre 25 frtban állapítá meg. Ezután a gyűlés egy csomó sérelemmel (a károlyvárosi vasasok ellen) foglalkozott, néhány magánügyet tárgyalt s tudomásul vette a Gyurák és Missics családok részére kiállított kir. armalisokat. X. Az 1604. július 5-diki zágrábi gyűlés. Nevezetes kijelentéssel kezdődött a slavon rendek eme gyűlése, melyen legelső tárgy gyanánt a napirenden az 1604. évi tvczikkek fölolvasása állt vala. Míg a pozsonyi gyűlésen — mint láttuk — a protestáns vallás szabad gyakorlatáért heves viták folytak, a rendek nagy többsége mint »pars potior« a reformáczió hívének vallotta ünnepélyesen magát s a gyűlés berekesztése után imposans óvást emelt vala a protestánsok háborgatása ellen; míg a királyi önkénynyel beszúrt XXII. tvczikk ellen a felső-magyarországi rendek gálszécsi Magyai 1 Országgyűlési Emlékek. X. 40
