Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

V. A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602–1604-IG.

636 636 A. TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. Nem érclek nélkül való az a végzés, a melylyel a rendek egy rendes, országos fizetéssel javadalmazott orvos behívását határozták el. A közegészség ügye Slavoniában minden kritikán alól állott. A egész országban nem tartózkodott egyetlen igazi orvos sem. »Nehogy végső szükség idején messze földre kelljen szaladni orvosért«, kimondották a rendek, hogy a Bécsújhelyben practizáló Rosenberg Dánielt, a bölcsészet és orvostudomány tudorát évi 200 frt rajnai fizetéssel (a mi köriilbelől mai 4000 írtnak felel meg) Slavoniába meghívják, átköltözése költségeihez 32 rajnai forinttal járulnak s a mellette működendő gyógyszerészt évenkint szintén 32 rajnai frt országos javadalomban részesítik. A.»nagyonkitűnő« (»excellen tissimus dominus«) orvos úr, úgy hiszem, mind a fizetéssel, mind pedig a Czímezéssel »Sua Excellentia« — meg lehetett elégedve. Mint utolsó sorban tárgyalt közügy, a katonai sérelmek ügye említendő. Yarasdmegye indítványára panaszlevelet küldött az ország Ferdinánd főherczeghez a slavoniai csász. generális német lövészei, különösen pedig egy őrnagy kicsapongásai ellen. A magánügyek, egyet kivéve, mind birtokviszonyokra vonatkoznak. Ez az egy az elhalt miketinczi Petricsevics Gáspár slavon itélőmester kezénél visszamaradt, a pörös feleket illető iratok kiadására vonatkozik. A gyűlés bizottságot nevezett ki, melynek föladata volt az iratok átvétele s a jövő gyűlés szine előtt tulajdonosaik kezébe való szolgáltatása. A birtokügyek közül, de meg egyátalán is, legtöbb idejét vette a gyűlésnek igénybe a gr. Zrinyi György és gr. Tersáczkv Frangepán György közt fenforgó viszály, melynél ez utóbbi a király által elrendelt brachiumnak se akart engedni. Ugyané gyűlésen hirdették ki Cseh György és Heregovich György armálisait Tótország rendei előtt. Y. Az 1603. január 6-diJci zágrábi gyűlés. Fő tárgya e rövid gyűlésnek, mely — nagy ritkaság! — csupán közügyekkel foglalkozott, az 1603-diki pozsonyi ország-