Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

V. A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602–1604-IG.

A TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK 1602 1604-IG. I. Az 1602. február 14-diH zágrábi gyűlés. A Draskovics János bán által Zágrábba 1602. febr. 14. egybehívott tartományi gyűlésen a slavon rendek mindenekelőtt az az évi pozsonyi diétára választák meg követeiket, Berizlavich István varasdmegyei alispán és slavoniai viceprotonotarius meg Ergelius Ferencz Zágrábi nagyprépost személyében, költségeik fedezésére 300 frtot szavazván meg nekik. Utasítást kapott a két követ odaműködni, hogy a slavon hadi nép az ország határán kívülre ki ne rendeltessék, s hogy Slavonia adaja csak ezen ország szükségleteire fordíttassák. S mivel — mint azt a magyar országos rendek számtalanszor elismerték — a slavon nép a magyarnál is szegégényebb vala, erre való tekintettel utasítást vőn a két követ, hogy Slavoniában a kirovandó adó füstök és nem házak után szedessék. A zavaros birtokállapotok tisztázása végett nyolczados törvényszékek tartását is sürgetendők valának e követek; a ') Ennek az a magyarázata, hogy a nagy szegénység miatt több család főzött egy tűzhelynél, noha mindegyiknek meg is volt a maga viskója (háza), s így az egy füst utáni adót több család együtt fizette volna. — Ezt Mag3

rarországon is praktizálták, de csalárdságból. Úgy t. i., hogy mikor a rovók az adót kivetni jöttek a házak száma szerint, hát több család, több ház népe egy házba futott össze, üresen hagyván a rovók ottléte idején át a többi házakat. Mikor aztán a rovók elvonúltak, kiki ment vissza a maga házába háza népével együtt. A törvények e csalárdság ellen majd minden esztendőben fölszólalnak s intézkednek. — Lásd Slavoniára vonatkozólag még az 1603. ápril 30-diki zágrábi gyűlés (VII. alatt) történetéhez tett jegyzetet is.