Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

:394 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. egy kis útat Prágába, mert még ott a rendek végzésével valami történt. Az országgyűlési végzést Prágába érkezése után mind a prágai udvari kamara, mind pedig a titkos tanács ki szokta venni fölülvizsgálatra, hogy benne azokat a pontokat kijelöljék, a melyek vagy módosítandók vagy pedig valami záradék becsusztatása által érvényességöktől megfosztandók volnának. mielőtt a király aláírása szentesitett tövénynyé tenné a végzéseket. így történt ez most is az ápril 8-dikán kelt végzéssel vagy zárirattal. A titkos tanács nem talált benne egyéb kivetni valót, mint azokat a pontokat, melyek Bástára, illetőleg a Básta által fölemelt só árára, továbbá a törvénytelen idézésekre s végre a hízelgő delatorok árulkodásai folytán divatba jött törvényellenes elfogatásokra s e delatorok megbüntetésére vonatkoztak. Bástát valószínűleg kímélni akarta a titkos tanács, mert a király őneki, zsoldja fizetése fejében, tetemes összegekkel tartozott; de különben is úgy a szepesi kamara, mint a bécsi udvari kamara jelentéseiből úgy látszik, hogy a Básta ellen hangoztatott vád alaptalan volt, mert a szepesi kamara maga elismeri, bogy ő emelte fel még Básta előtt a só árát. *) A törvénytelen elfogatásokról szóló pont nem tetszett a titkos tanácsnak, azért, mert Bánffyra czélzott, noha — mint a rendi válasz és a végzés összehasonlítása mutatja - itt a rendek az engedékenység szélső határáig mentek, s ha csakugyan bebizonyulna Bánffy hűtlensége, a mit a bécsi kamara a többek közt épen Segnyey Miklós tanúságára is hivatkozva erősen állított, 2) az országgyűlési végzés nem állott volna Bánffy megbüntetésének útjába. De nem tetszett a törvénytelen idézésekről szóló pont se, részint a rendek részéről tagadhatatlanul tapasztalható visszaélések, részint és valószínűleg főkép a birtokpörök hosszadalmassága miatt. E három pontra vonatkozólag fölszólítá hát a titkos tanács a szolgálatkész magyar kir. kanczelláriai titkárt, Hiniel') Lásd Irományok XXVIII. sz. A) és B) mellékletét. 2) Irományok XXVIII. sz. a.