Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.
1604. MÁRCZIUS — ÁPRILIS. 393 tőlünk — mondák Bártfa követei — hogy ő felsége ellen berzenkedjünk. . .s erőszakkal akarjuk kicsikarni, a mit kérésünkre nem ád meg. . .Nehéz és veszedelmes dolog ez minékünk, városoknak. Mert a megyék lármázhatnak, nem ád rájok senki semmit, de mi ránk nagyon ügyelnek. Nem daczolni a mi hivatásunk, hanem kérni, könyörögni, nehogy a városokat még nagyobb kárba s veszedelmbe döntsük. l) Volt nagy tanácskozás a városok követei között. Bártfa tétovázott, Lőcse egy pillanatra azt vélte, hogy jobb lesz az ügyet az országgyűlésen elő sem hozni s a követek ujabb utasításokért küldöttek haza. A városi tanács se Bártfán, se Lőcsén nem volt oly kis hitű, mint követeik Pozsonyban s különösen Lőcse városatyáira mély benyomást tőnek a városi jegyzőnek Prágából küldözött jelentései. Clementis Mihály ez a városi jegyző neve — attól a mit Prágában néhány hét alatt átélt, megcsömörlött. Látta, hogy ránczigálják őket orruknál fogva a királyi udvarban, hogy biztatják, hitegetikMegírta mind ezt hűségesen küldőinek haza Lőcsére s istenre kérte őket, ne engedjék országgyűlési követeiket a megyei rendektől akárki tanácsára is elszakadni. A ki az elkiilönzést tanácsolja, csaló és rosszakaró. A városoknak ez csak vesze]) A bártfai követek 1604. márcz. 4. »Ihr (a megyék) Rath ist gar gefärlich ; denn sie haben uns zugesagt : sie wollten neben uns halten : aber wollen haben, dass venn es per voces wird gehen, so sollen wir auch neben ihnen zugleich respondiren. . .Nie will es sich uns nicht gebühren, dass wir uns dergleichen wider Ilire Majestät auflehnen sollen ; denn wie will sich das scliiken : wir ersuchen Ihre Maiestät mit vielfältigen Flehen und grossen Uncosten, hier aber sollen wir auch Ilire Durchlaucht mit einer Supplicacion ersuchen und was wir nicht können durch gracia erhalten, sollen oder wollen es mit Gewalt haben? Dünkt uns gar seltsam und wundersam«. . .stb. És márczius 15-dikéről : . . . * Hätten wir . . .. gewusst, dass sie (a megyék) solches in ihren lustructionibus haben, so betten wir uns mit ihnen nicht dürfen so weich einlassen. Denn sie wollen haben, wir sollen . . . mit ihnen zugleich unser Stimme gehen lassen. Dasselbig ist uus beschwerlich und sehr gefährlich : denn es wissen Eure Würden (a városi tanácsnokok) was sie für Geschrei auch haben, wer gibt auf sie so Achtung, als man auf die Städte Acht gibtUnser Vornehmen ist nicht trotzen, noch auf — und dahin fahren, sondern bitten und supplicieren. . . . denn wir müssen bedenken, dass wir gemeine Stadt nicht in grössere Noth und Gefabrund Schaden brächten.« . . .